Pénzügyi Fogyasztóvédelem

A Merkating N Kft. számára kiemelkedő fontosságú, az hogy a társadalom minél szélesebb körének nyújtson tájékoztatást különböző témákban, azon belül is főként a gazdaság, pénzügy, fogyasztóvédelem területén. Mindez magába foglalja az általános pénzügyi tudnivalók ismertetését és a változó törvények nyomon követését, a pénzügyi, azon belül is főként a biztosításokhoz köthető fogyasztók tájékoztatását az aktuális módosításokról.

I. A fogyasztóvédelemről röviden

A fogyasztóvédelem, a kereskedelem egy részének tekintjük, de valójában azzal együtt fejlődött. A fogyasztóvédelem fő célja a fogyasztó érdekének védelme, biztonságának megóvása, mint ahogyan a különböző biztosítások is ugyanezen okból kifolyólag köttetnek.

A fogyasztóvédelem célja az, hogy egyensúlyi helyzetet teremtsen a fogyasztó és a terméket értékesítő között annak érdekében, hogy a fogyasztó jogai a legteljesebben érvényesüljenek. Fogyasztónak a mai viszonylatban az a természetes személy tekinthető, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Magyarországon 1989 előtt a fogyasztóvédelem alatt főként a minőségvédelmet, az ellátási biztonság garantálását, valamint az eladó és a vásárló közötti szerződéses kapcsolat kirívó egyenlőtlenségei elleni védelmet értették.  A ’90-es években rendszerváltást követően felerősödött a fogyasztók kiszolgáltatottsága a kínálatjelentős megnövekedése révén, ezért szükségessé vált a fogyasztóvédelem területének átfogó szabályozása. A szabályozásban, illetve az intézményrendszer kiépítésében döntő hatást gyakorolt továbbá az Európai Unióhoz történő 2004. május 1.-ei csatlakozásunk is. Ugyanis Magyarországnak biztosítani kellett, hogy, amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetőek legyenek. Ehhez nyújtott segítséget az 1995-ben elfogadott ún. „Fehér Könyv”, amely a jogközelítés végrehajtása szempontjából az útmutató szerepét töltötte be, 23. fejezete foglalta össze a fogyasztóvédelmi jogharmonizáció követelményeit. A fogyasztóvédelmi intézményrendszer kiépítésének első lépéseként pedig 1991-ben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelőséget és a területi felügyelõségeket.

Ezt követően a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel sor került egy átfogó fogyasztóvédelmi törvény megalkotására, amely a fogyasztói érdekek védelmének öt alapelvére épült.

Fogyasztói jogok

1. Kép: A fogyasztói jogok érvényesítésének területei (saját szerkesztés).

A fogyasztóvédelmi törvény többek között rendelkezett a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának lehetőségekről is, illetve lehetővé tette a békéltető testületek létrehozását, amelyek révén a bírósági út kihagyásával intézhetőek a fogyasztói jogviták.  2011. január 01-jétõl a jelenlegi fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatalok szervezetén belül működő területi felügyelőségekből valamint a szakmai irányítást gyakorló, másodfokú hatóságként eljáró Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságból áll. Továbbá ezen időponttól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretein belül fejti ki tevékenységét az Európai Fogyasztói Központ is, amely más uniós államban vásárolt árukkal kapcsolatos problémák megoldásában nyújt segítséget.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételeket, hogy azok nem tartalmaznak-e a fogyasztók számára egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos feltételeket. Emellett – többek között – hatáskörrel rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések vizsgálata terén is.

Fontos megjegyezni, hogy közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek, míg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság másodfokon jár el.

 

II. A biztonság szerepe

Az emberek számára más az őskorban is fontos szerepet töltött be a biztonság, az időjárás viszontagságaitól vagy a vadállatoktól való megóvás eszköze lett a ruházat, vagy éppen az ősember által rajzokkal is elártott barlang. A magunk és szeretteink biztonságra való törekvése az óta sem változott, legfeljebb a megvalósítás módja más egy kicsit, hiszen ha borús az idő valószínűleg az emberek többsége visz magával esernyőt. Fontos, hogy mindenki rendelkezzen bizonyos mértékű megtakarítással, hiszen egy előre nem vált dolog (baleset, munkanélküliség) esetén is ez által biztonságba érezhetik magunkat.

Kissé paradoxon módon az emberek amennyire törekszenek a biztonságra, legalább annyira hajlamosak a kockázatvállalásra is, például sokan hajlandóak több száz kilométer távolságra elköltözni, ha ott kedvező munkalehetőséget kapnak. A kockázatkezelés egyik módja a biztosítás.

A kockázatkezelés módszerei:

  • Kockázat kikerülése
  • A kár megelőzése
  • Önbiztosítás (tartalékolás és a kockázat belső kiegyenlítése vagy megosztása tartozik ide).

Tartalékolás alatt azt értjük, hogy háztartási mennyiségben mindenhol megtalálható bizonyos mennyiségű liszt, cukor. Míg a kockázat belső kiegyenlítése, megoszlása (hasonlóan a portfólió diverzifikációhoz) azt szorgalmazza, hogy több helyre fektesse be a fogyasztó a pénzét, mert ha az egyik nem az elvárt hozamú profitot termeli, netán veszteséges, akkor a másik befektetésre még számíthatunk.

Biztosítást ma már szinte a legtöbb ingó, ingatlanra lehet kötni. Ekkor egy bizonyos (havi, vagy éves) díj befizetése mellett a biztosító cég vállalja, hogy megtéríti a káreseményből adódó veszteséget, vagy annak egy részét.  A biztonságra való törekvés egyik célja a többféle biztosítás, hiszen ha valami komolyabb káresemény (beázás, viharkár miatti tetőbontás stb.) éri a lakó ingatlant, akkor nem biztos, hogy a fogyasztó rendelkezik olyan méretű megtakarítással, pénzmennyiséggel, amelyből kifizetheti a kárt.

A biztosítások típusai:

  • Életbiztosítás
  • Gépjármű biztosítás
  • Utasbiztosítás
  • Lakásbiztosítás

A biztosítások tárgya más, de a biztonságra való törekvés mindegyikben azonos. Meg kell különböztetni, hogy a biztosításnál az a cél, hogy a biztosított óvja saját és családja épségét, vagy inkább befektetés, megtakarítás a cél, mert akkor érdemes összevetni őket más befektetési (kötvény, részvény) formával is.

Biztosítások típusai

2. Kép: A biztosítások típusai (saját szerkesztés).

1. Életbiztosítás

Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága határozza meg, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon állapodhat meg a biztosítási összeg mértékében.

Az életbiztosítások típusai

a)      A haláleseti (kockázati) életbiztosítás és az elérési biztosítás

b)      Vegyes biztosítás

c)      A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

d)     Járadékbiztosítások

e)      Kiegészítő biztosítások

a)  Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás.

b)      A vegyes életbiztosítás az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény:

  • a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy
  • halála, a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

  • ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
  • Ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatása, családalapításának, lakhatásának segítése).

Ennél a hosszútávra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény, mely a biztosító befektetési tevékenységével jön létre. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. E költségrész mértéke, összetétele az ügyfelek számára általában nem ismert. Fontos az, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt alaposan megismerje a biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a garantált szinttől. A biztosítók túlzott garanciavállalásának határt szab egy pénzügyminisztériumi rendelet, mely a technikai kamatláb lehetséges mértékét maximálja (53/2001. (XII. 22.) PM rendelet).

A befektetési eredmény nagyobb részét a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. (A többlethozam visszajuttatás mértékét a hatályos biztosítási törvény szabályozza.)

A biztosítás – annak megtakarítási jellege miatt – akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha – folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén – a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat, kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti.

Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor. Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik.

Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől !!!

Díjmentes leszállításkor – figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be – a biztosítási összeg kerül csökkentésre, vagyis leszállításra. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetésre kerül a csökkentett biztosítási összeg. Amennyiben a szerződő ideiglenes pénzzavarba kerül, és ezért szeretné megszüntetni a szerződést, támogatást nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.

c)      A befektetési életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal – a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő.

(Azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. Például nem adhat arra megbízást a biztosítónak, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg számára.)

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.

A befektetéshez kötött biztosítások esetén kiemelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, melyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Biztosítással kapcsolatos díjtételek:

  • Eladási és vételi árfolyam különbség. Ekkor a díjfizetésért a biztosító társaság befektetési egységeket vesz, ha szerződés lejár, akkor a biztosító kifizeti az egység ellenértékét. Általánosságba véve (a biztosítótársaság szemszögéből) az eladási árfolyam 3-5 %-kal magasabb, mint a vételi árfolyam.
  • Kezdeti költségek levonása. Az ilyen jellegű elvonás általában az első 2 év befizetéseit érinti, mértéke konstrukciótól függően változhat, előfordulhat az is, hogy nem kezdeti költség címen, hanem alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel, ahhoz hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában meghatározott jutalékot vonnak el.
  • A szolgáltató havonta egy 300-400 forintos adminisztrációs, vagy kezelési költséget számol fel.
  • A meglévő egységek átváltásra további tranzakciós költséget számol fel a szolgáltató, ez általában 400Ft/ tranzakció (vagy 2,5 ezrelék), de a maximum összege 2500 Ft.
  • Biztosítási kockázati díj. Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a befektetési egységhez kötött biztosítás befektetési jellege ellenére is – elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől – elsősorban a biztosított nemétől, életkorától, s a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól – függ.

A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz.

Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg – ha ez magasabb összeg! – a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét.

d)     A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítások számos formája különböztethető meg az alábbi jellemzők alapján:

Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő (előre) egy összegben fizeti meg.

Folyamatos, vagy rendszeres díjfizetésű biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves).

Azonnal meginduló járadék esetén még abban az évben megindul a járadékfizetés, míg a halasztott járadékfizetés esetében csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után.

Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén).

Az életjáradék tarthat:

  • a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy
  • egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított – az időpontot megelőző – haláláig (időleges életjáradék).

A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig – függetlenül a biztosított életben lététől – mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő).

e)      Kiegészítő biztosítások esetében a biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

A biztosítás kiválasztásának szempontjai:

  • egy előre nem várt esemény (pl. betegség) milyen változásokat idéz elő a családéletében
  • a baleset/ káresemény bekövetkezésének valószínűsége pl. fokozott veszéllyel járó munkakör
  • van-e tervezve nagyobb kiadást jelentő esemény (pl. gyermekszületés, beiskolázás, házasságkötés), ami megterheli a család költségvetést
  • előre látható változás a család jövedelmi helyzetében pl. nyugdíjba vonulás
  • melyik a megfelelőbb havonta egy bizonyos összeg befizetése csekken/ átutalással, vagy inkább egyszerre befizetni a teljes éves biztosítási díjat
  • ha a biztosítás inkább befektetési funkciót lát el, akkor a tartós lekötés, vagy inflációkövető módon kerüljön lekötésre.

Mielőtt biztosítási szerződést kötnénk, ne döntsünk azonnal, előbb alaposan tájékozódjunk. A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozzuk át a szerződési feltételeket /szabályzatot/. Ha valamit nem értünk, kérjük szakember segítségét, magyaráztassuk el a számunkra nem egyértelmű biztosítási fogalmakat.

2. Gépjármű biztosítás

A közlekedés manapság igen-igen „veszélyes üzem”-nek minősül a sok balesett miatt, éppen ezért hasznos a gépjármű biztosítás. A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Nevéből is következik, hogy nem önkéntes, mert gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzemben tartója (tulajdonosa) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosító sem utasíthatja vissza az ügyfél szerződéskötésre irányuló akaratát, egyes jogszabályban meghatározott eseteket kivéve.  A vonatkozó részletes szabályokat a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény tartalmazza.

Jellemző erre a biztosításfajtára a bonus-malus besorolási rendszer, amely a balesetmentes közlekedést díjkedvezménnyel honorálja, míg a balesetet okozók magasabb díjat kötelesek fizetni.

A kötelező felelősség biztosítás és a casco összehasonlítása:

Szempont

Kötelező felelősség biztosítás

Casco

Biztosítás jellege

Kötelező gépjármű tulajdonoknak

Önkéntes gépjármű tulajdonosoknak

Biztosított személy

Potenciálisan károkozóvá váló üzembe tartó

Potenciális károsult

Kinek a kára térül meg?

Vétlen károsult

Biztosított kára

Milyen jellegű kár kerül megtérítésre?

Károsult gépjármű vagy személyi kár

Gépjárműben pl. lopás, üvegkár, elemi kár

Biztosító maximális kártérítése

Dologi kár: 500 millió Ft Személyi kár: 1600 millió Ft

Szerződés szerint az önrészt vállalva

Biztosító mentesül

KÉSEDELMES KÁR BEJELENTÉS

SZÁNDÉKOS VAGY GONDATLAN KÁROKOZÁS pl. ittas vezetés

Szerződés időtartama

Általában határozatlan

Általában határozatlan

Díjbefolyásoló tényező

bonus-malus osztályba sorolás

bonus besorolás

Szerződés megszűnése

Biztosítási év vége után 30 napig

Biztosítási év vége után 30 napig

Területi hatály

Európai Unió és a magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodása alapján

Általában Európa

(de a Szovjetunió országai és Törökország általában nem)

3. Utasbiztosítás

Az utazási biztosítás külföldi utazás során váratlanul bekövetkező megbetegedésre, balesetre, poggyászkárra, valamint a biztosítási kötvényben meghatározott egyéb kockázatokra nyújt fedezetet. Az utasbiztosítási szerződés egyszeri díjas, a biztosítási díjat azonnal egy összegben kell megfizetni. A biztosító által kiállított kötvény érvényessége az előre meghatározott utazási időtartamhoz igazodik. Az utasbiztosítását egyénileg megkötő magyar turista számos konstrukció közül választhat, amelyek nem csupán díjaikban, hanem a vállalt kockázatok és a biztosítási szolgáltatások értékhatárának meghatározásában is különböznek egymástól. Az utasbiztosítás ára a nyújtott szolgáltatásoktól és biztosító társaságtól függően napi 250-700 forint körüli összegre tehető.

Az utasbiztosítások a tipikus utazási kockázatokon túl – kiterjedhetnek az alábbi szolgáltatásokra is:

  • a sérült vagy beteg biztosított hazajuttatása,
  • a kórházba került utas gyermekének hazaszállítása,
  • beteglátogató útiköltségének megtérítése,
  • váratlan esemény bekövetkezésekor információnyújtás,
  • sürgős esetben családtagok tájékoztatása,
  • légi katasztrófa miatti halál esetén biztosítási összeg nyújtása,
  • holttest hazaszállítása,
  • poggyászkésedelem, a poggyász késése miatti sürgős beszerzések (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítése,
  • elveszett úti okmányok pótlásának költségeinek térítése,
  • pénzsegély közvetítése,
  • tolmács-szolgálat,
  • jogvédelem (ügyvédi költség, óvadék, illeték kifizetése),
  • felelősségbiztosítás, azaz turistaként másnak akaratlanul okozott kár megfizetése,
  • a nem gyógyítási jellegű ellátás költségeinek térítése,
  • a biztosított kényszerű, a vártnál hosszabb időtartamú külföldi tartózkodási költségeinek térítése,
  • idő előtti kényszerű hazautazás megszervezése, költségeinek térítése,
  • keresés, mentés, kimentés,
  • információnyújtás autómentő cég elérhetőségéről,
  • személygépkocsi hazaszállítása.

Mit érdemes végiggondolni utazás előtt?

  • milyen vagyoni értéket viszünk magunkkal,
  • baj esetén milyen színvonalú egészségügyi ellátást várunk el,
  • a célországban mekkorák a betegellátási, baleseti költségek,
  • milyen életkorúak és egészségi állapotúak vagyunk,
  • milyen közlekedési eszközzel és mennyi időre utazunk,
  • mennyire tűnik balesetveszélyesnek az utazás, üdülés (városlátogatás, vadvízi evezés).

Ma már az utasbiztosítások általánosan kínált szolgáltatásává vált az asszisztencia. A segítségnyújtási (asszisztencia-) szolgáltatás lényege, hogy a bajba került ügyfél elsőként a biztosító által megadott – legtöbb esetben magyar nyelvű, éjjel-nappal elérhető – ügyfélszolgálatot hívja fel. Az ügyfélszolgálat informálja a biztosítottat további teendőiről, lehetőségeiről, a megkötött utasbiztosítási szerződés feltételei szerint gondoskodik ellátásáról, például mentőt küld, tolmácsol, visszaigazolja az adott egészségügyi intézménynek, hogy állja biztosítottja kezelésének költségeit, így a turistának nem kell azt megelőlegeznie.

Több társaság feltételei között szerepel, hogy amennyiben a biztosítottnak külföldi útja során egészségügyi ellátásra vagy jogsegélyszolgálatra van szüksége, köteles felvenni a kapcsolatot az asszisztenciaszolgálattal. Az előzetes jóváhagyás nélkül igénybevett szolgáltatások esetében – kivéve, ha a biztosított egészségügyi állapota ezt igazoltan nem teszi lehetővé – a biztosító kötelezettsége bármely kár vonatkozásában, a feltételekben előre meghatározott összegre korlátozódik. Egyes módozatok esetében, lehetőség van arra, hogy a turista maga fizessen a kezelésért, és az így keletkező orvosi és gyógyszertári számlákat utólag nyújtsa be a biztosítónak, azonban e megoldáshoz a társaságok többsége értékhatárt szab, és ha a keletkezett költségek azt meghaladják, mindenképpen fel kell hívni előtte az asszisztenciaszolgálatot.

Nagyon lényeges, hogy milyen eseményeket zár ki a biztosító az adott módozat esetében a biztosított kockázatok köréből! Jó tudnunk azt is, milyen iratokat (baleseti jegyzőkönyv, költségeket igazoló számlák, orvosi igazolás, stb.) kell benyújtani a biztosító társasághoz, mert ezek utólagos pótlása mindig nehézkes. Ezért feltétlenül olvassuk el a biztosítási feltételeket! Kiutazáskor győződjünk meg arról, hogy valamennyi szükséges információ birtokában vagyunk. Ne felejtsük el magunkkal vinni a biztosítási kártyát, az egyéb igazoló okmányokat!

 

4. Lakásbiztosítás

A legtöbb család otthonának felépítésében és berendezésében egy élet – gyakran több generáció – munkája van benne. Egy komolyabb tűzkár, egy erősebb vihar pusztítása vagy egy betörés után egy jól megválasztott biztosítás pótolhatatlan segítséget jelenthet a helyreállításához.

Egy jól megválasztott biztosítási szerződés esetén a biztosító nemcsak az épületben és a lakásokban keletkezett károkra fizet, hanem megtérítheti például a biztosítottak utcán parkoló gépjárműveiben keletkezett károkat is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztosítás kiválasztásakor mindig körültekintően járjon el.

Mire terjedhet ki a lakásbiztosítás?

Az ingatlanokra (lakás, ház, nyaraló, garázs) és ingóságokra (szórakoztató- és háztartási elektronikai eszközök) vonatkozó vagyonbiztosításokat jobbára tűz és elemi károk (ilyen a villámcsapás, a vihar, az árvíz és a földrengés, továbbá a jégverés és a robbanás is) esetére lehet kötni. Ezeket az úgynevezett alapfedezeteket kiegészítve van lehetőség a különböző sajátos igények, káresemények figyelembevételére is.

A speciális igényeket kielégítő biztosítások természetesen többe kerülnek (magasabb a havidíjuk), viszont mindenki maga döntheti el, fenyegeti-e például lakóhelyét valamilyen egyéb veszély az alapfedezetekbe foglaltakon kívül. A kiegészítő biztosítások közül a legelterjedtebbek a vezetékes víz által okozott károk (csőtörés), a betöréses lopás, a rablás és ezekhez kapcsolódó vandalizmus és az üvegtörés.

Ritkábban, de a biztosítók ügyfelei tűzoltásra, mentésre, rom- és törmelékeltakarításra, de még a kárenyhítés költségeire is szoktak biztosítást kötni. Sőt: köthető biztosítás a tűzben vagy árvízben elveszett, megsemmisült személyi okmányok pótlására, zárcsere költségeire és akár – bizonyos összeghatárig – a készpénzre is. Fontos eleme lehet a lakásbiztosításoknak a kiegészítő felelősségbiztosítás, amely a családtagok által esetlegesen okozott károkra is kiterjedhet.

Mire érdemes figyelni a lakásbiztosítás megkötésekor?

Az ár mellett figyeljen oda arra is, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, hiszen a feltehetőleg a legnagyobb vagyoni értékéről van szó. Olyan összegre biztosítsa az ingatlant (ami sokszor egy egész élet munkája), ami fedezi az újjáépítést, ha megsemmisül. Lehet, hogy évi néhány ezer forintos különbség az árban több milliót jelent, amikor a biztosító kifizeti a kárt. A biztosítási díjon tehát nem érdemes spórolni, ugyanis a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, jellemzően alulbiztosítás miatt merül fel.

Fontos, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál előzetesen bejelentettek. Ezért érdemes időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítását is, ha értékesebb dolgot vásárolt az otthonába, ezt jelente be a biztosítónál, kérve egyúttal arra a biztosítási fedezet kiterjesztését. Ha (újabb) gyermekünk születik, azt is érdemes bejelenteni, hogy a későbbiekben általa esetlegesen okozott károkra is kiterjedjen biztosításunk felelősségbiztosítási eleme.

Hogyan válthat lakásbiztosítást?

Ha már rendelkezik lakásbiztosítással, de más szolgáltatónál kedvezőbb feltételekkel tudna új lakásbiztosítást kötni, a régi lakásbiztosítást a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban fel kell mondania, az újat pedig az évfordulótól érdemes megkötni.

Segítség a lakásbiztosítások közötti eligazodásban

A biztosítás megfelelő szintjének kiválasztásához érdemes az egyes szolgáltatók egyedi lakásbiztosítási szerződési feltételeit alaposan átnézni, amelyhez segítségül szolgálhat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által összeállított lakásbiztosítási útmutató. Az útmutató segíthet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések megválaszolásában, egyben választási szempontok bemutatásával megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos eligazodást is.

Amennyiben a fenti biztosítástípusokkal kapcsolatban kérdése, észrevétele van, forduljon bátran először a szolgáltatóhoz, majd az alábbi fogyasztóvédelmi intézetekhez.

III.Fogyasztóvédelmi intézetek és elértetősei:

Név Elérhetőség                  Illetékességi terület

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Cím: 1088, Budapest József krt. 6.

Levelezés: 1428, Budapest Pf.:20

Telefon: +36/1-459-4800

Weboldal: www.nfh.hu

E-mail: nfh@nfh.hu

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő-csütörtök: 09:00-16:00

Péntek: 09:00-13:00

– Terméke minősége, összetétele, csomagolása, megfelelőségi jelölés ellenőrzése.

– Értékesített áru mérése, hatósági ár megállapítása.

– Fogyasztói panaszok kezelése.

– Szerződésekben rögzített jótállás, szavatosság vizsgálta.

– Fogyasztói tájékoztatás betartása.

Magyar Nemzeti Bank

Cím: 1013, Budapest Krisztina krt. 39

Telefon: +36-40/203-776

Weboldal:

https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Ügyfélfogadási idő:                       

Hétfő:08:00-18:00

Kedd, csütörtök: 08:00-17:00

Szerda: 10:00-17:00

Péntek:08:00-15:00

– Egyedi panaszok helyett átfogó vizsgálat.

– Fogyasztóvédelmi stratégia a kiszolgáltatott (fiatal, idős, rossz anyagi körülmény) csoportoknak.

– Fogyasztóvédelmi központ fenntartása.

– Fogyasztóvédelmi konzultáció a pénzügyi szektor szereplőivel.

Pénzügyi Békéltető Testület

Cím: 1013, Budapest Krisztina krt. 39.

Levélcím: H-1525, Budapest BKKP Pf. 172

Telefon: +36-1/489-9700

Weboldal:

http://felugyelet.mnb.hu/pbt

E-mail: pbt@mnb.hu

– Fogyasztó és bank, hitelintézet, biztosító, pénztár, pénzügyi vállalkozás, befektetési szolgáltató közötti vitás kérdés bírósági eljárás nélküli rendezése

– A FOGYASZTÓI CSOPORTOK NEM TARTOZNAK IDE!