A Merkating Nonprofit Kft közfoglalkoztatotti oktatási programokat indít

 

 

A Merkating Nonprofit Kft közfoglalkoztatotti oktatási programokat indít

2018. január első napjaiban a szolnoki székhelyű – Neumann János Egyetem 100 %-os tulajdonában lévő – Merkating Nonprofit Kft. 9.273.250 – Ft támogatást nyert el a közfoglalkoztatottak pénzügyi kultúra fejlesztő oktatási programjainak megvalósítására kiírt jegybanki pályázaton.

Az MNB támogatásával így idén négy megyében – többek között Jász-Nagykun–Szolnok megyében – előadásokkal, gyakorlatorientált, interaktív együttműködésen alapuló oktatási napokat szervezve a partnercégeknél ismertetik meg az érintett fogyasztókat a pénzügyi, hitelfelvételi problémáik tudatos megoldásával.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Igazgatóságának döntése nyomán 2018-ra a Merkating Nonprofit Kft. nyert támogatást a jegybank „Civil Háló Támogatási Program 2017” keretében meghirdetett, „Pénzügyi kultúra fejlesztő oktatási program a közfoglalkoztatottak számára” elnevezésű pályázatán.

A megvalósuló pályázat a közfoglalkoztatottak számára széleskörű segítséget jelent, hozzájárulva az eddiginél tudatosabb pénzügyi fogyasztói magatartás kialakulásához és megerősítéséhez.

Az MNB támogatásának köszönhetően a Merkating Nonprofit Kft. Jász-Nagykun-Szolnok megye 11 településén (Kengyeltől Mezőtúron át Tiszatenyőig) hirdet meg képzési lehetőségeket két lépcsőben, először a közfoglalkoztatottak jövendő oktatási mentorainak, majd (az ő segítségükkel is) maguknak az érintett fogyasztóknak.

Kapcsolatfelvétel:          Dr. Szakács Attila ügyvezető igazgató, projekt menedzser, 30 / 483-3030

Email: fogyasztovedelem.merkating@gmail.com

Web: www.merkating.hu

 

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja segít a megfelelő pénzügyi termékek és szolgáltatások kiválasztásában, a rövid és hosszú távú tervezésben, valamint a panaszos ügyekben.

 

    Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím:             1534 Budapest BKKP Pf.: 777.
Tel:                        +36-80 203-776
E-mail:                  ugyfelszolgalat@mnb.hu
Web:                     www.mnb.hu/penzugyinavigator

9 ezret is adhatnak egy ötezer forintos bankjegyért

9 ezret is adhatnak egy ötezer forintos bankjegyért

 

Vészesen közeledik a határidő: már csak néhány napig vásárolhatunk a boltokban a régi 20 ezres bankjegyekkel. Január 1-től ugyanis ezeket a címleteket már nem fogják tőlünk elfogadni a kereskedők.

Nem árt felkészülnünk rá, hogy jövő hét hétfőtől már nem lesznek kötelesek elfogadni tőlünk a régi 20 ezer forintos bankjegyeket. Bár ezeket a címleteket eredetileg 2016. december 31-ig használhattuk volna, tavaly év végén az MNB egy évvel elhalasztotta ezek forgalomból való kivonását. Azonban nyakunkon az új határidő is, így

már csak néhány napunk maradt régi 20 ezreseink elköltésére.

Az új 20 ezres bankjegyek kibocsátása egyébként már több mint két évvel ezelőtt, 2015. szeptember 25-én megtörtént, így könnyen lehet, hogy már csak újakat találunk a pénztárcánkban, ám a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett nem árt szétnéznünk otthon.

Mit csináljunk, ha nem adunk túl időben a régi címleteken?

Ahogy írtuk január 1-től a boltokban már nem fogjuk hasznukat venni a régi 20 ezreseknek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a címletek értéküket vesztik a jövő héttől. A bankjegyeket ugyanis 2018. január 1-től a hitelintézetek és a posta 3 évig, az MNB pedig 20 évig, tehát 2037. december 31-ig cseréli ki ingyenesenúj 20 ezresekre.

A legkisebb címletek maradtak a végére

A címletek lecserélése évekkel ezelőtt megkezdődött, az új sorozatból a 10 ezrest bocsátották ki először még 2014 őszén. Ezt követte bő egy évvel később az új 20 ezres, majd az 5 és a 2 ezres címletek. Utóbbi kettő esetében idén nyáron már ki is vonták a forgalomból a régebbi címleteket. A régi 10 ezresek bevonását illetően még nem született döntés, azok korlátozás nélkül használhatóak a készpénzforgalomban.

Utoljára maradtak az 1000 és az 500 forintos címletek. Előbbiek hivatalosan már 2017. augusztus 24. óta törvényes fizetőeszköznek számítanak, ám ezekkel jelenleg még nem találkozhatunk a mindennapokban. Az új ezresek várhatóan 2018. március 1-től jelennek meg a készpénzforgalomban, a régieket pedig 2018. október 31-ig fogadják majd el a boltokban.

A kibocsátási program várhatóan 2019-re lezárul, legalábbis ez szerepel az MNB céljai között. Ez azt jelenti, hogy két éven belül érkezik az új 500 forintos címlet is, illetve megtörténik a régiek cseréje. Bár logikusnak tűnhet, hogy a bakjegyeket követően az érméket is megújítsa a jegybank, ez azonban egyelőre nem szerepel a központi bank tervei között – legalábbis korábban így tájékoztatta a Pénzcentrumot az MNB sajtóosztálya.

Új 20 ezresed van? Jóval többet is érhet

A készpénz használók többsége valószínűleg nem tudja, hogy egyes bankjegyek milyen sokat érhetnek a gyűjtők számára. Ilyen különleges bankjegyeknek számítanak például az alacsony sorszámmal ellátott, nyomdafriss példányok is.

A forintbankjegyeken lévő sorszámok címletenként eltérő két betűből és hét számjegyből állnak. Ezek a sorszámok a gyártási folyamat utolsó előtti fázisában kerülnek rá a bankjegyekre. Az alacsony sorszámú bankjegyek első körben nem kerülnek forgalomba, hanem a Magyar Pénzverő Zrt- től vásárolhatjuk meg azokat.

Eltérő, hogy a különböző címletekből mennyit tesznek félre gyűjtői célokra. Általában az 1-től 200-ig terjedő számozású bankjegyeket különíti el az MNB,ám időnként az 500-ig vagy 600-ig terjedő számozásúak sem kerülnek forgalomba.

A Magyar Pénzverő Zrt. honlapján egyébként most is találhatunk eladásra szánt, alacsony sorszámmal ellátott bankjegyeket. Többek között 8 900 forintért kínálnak eladásra egy 5 ezer forintos és 28 ezer forintért vásárolható meg egy 20 ezer forintos bankjegy.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/9-ezret-is-adhatnak-egy-otezer-forintos-bankjegyert.1062529.html

Pénzügyekben még mindig nagy a tudatlanság

Nincs erős pénzügyi rendszer erős fogyasztóvédelem nélkül, ehhez javítani kell a fogyasztók, a pénzügyi intézmények ügyfeleinek pénzügyi ismereteit, tudatos pénzügyi viselkedését – emelte ki Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank Pénzügyi tudatosság címmel tartott konferenciáján.

Rámutatott: a jegybank az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt helyezett a fogyasztóvédelemre, olyan jogszabályok elfogadását érte el, mint a fair banki törvény vagy az adósságfék-szabályok, illetve bevezette a minősített fogyasztóbarát hiteleket is.

Az MNB alelnöke jelezte: sokszor felmerül az a kérdés, hogy jó-e, ha az MNB erős fogyasztóvédelmi feladatokat lát el, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitását felügyelő és a fogyasztóvédelmi terület között számos érdekellentét áll fenn. Windisch László szerint azonban ezek csak látszólagos ellentétek, hiszen az a pénzintézet, amely nem az ügyfelei érdekében tevékenykedik, hosszú távon nem tud kellő stabilitással működni.

Windisch László fontos és jelentős oktatási feladatnak nevezte a felelős fogyasztói magatartás elérését is. Az MNB komoly lépéseket tett ennek érdekében: pénzügyi fogyasztóvédelmi központja eddig több mint 40 ismertetőfüzetet adott ki, és hamarosan minden megyében működni fog az MNB pénzügyi tanácsadó központjának hálózata. A jegybank külső partnerekkel, köztük áruházláncokkal ismertető kampányokba is kezdett, ezek a karácsonyi ajándékozási időszakban is a felelőtlen eladósodás nem várt következményeire hívják fel a figyelmet.

Az oktatás terén a jegybank által létrehozott Pénziránytű Alapítvány által kiadott tankönyvek 120 ezer általános és középiskolás számára közvetítenek pénzügyi alapismereteket – mondta Windisch László.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára elmondta: jövőre elindul az NGM által kidogozott és a kormány által elfogadott pénzügyi tudatosságot erősítő hétéves nemzeti stratégia végrehajtása. A stratégia – az elején kétéves szakaszokra bontva – nagymértékben javítani kívánja a magyar lakosság, először is a fiatalok pénzügyi ismereteit.

A régi 20 000 forintos bankjegyek már csak idén használhatók
A régi – 2015 előtt kibocsátott – 20 ezer forintos bankjegyekkel már csak idén év végéig lehet a vásárláskor fizetni, mert 2017. december 31-től a Magyar Nemzeti Bank bevonja azokat a forgalomból – közölte az MNB pénteken az MTI-vel.

Úgy vélte, a pénzügyi tudatosság azért fontos, mert az egyéntől a családon át a költségvetésig nőhet az ország pénzügyi stabilitása a felelős döntéseknek köszönhetően, ami javítja a nemzetgazdaság helyzetét. Megjegyezte, hogy a különböző nemzetközi szervezetek felmérése alapján a magyar lakosság fejlettségi szintje a pénzügyi ismeretek területén nem megfelelő. Nem az elméleti alapokkal van gond, hanem az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásával, s e téren a magyarok kifejezetten rosszul teljesítenek – mondta.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar családok csupán 25 százaléka készít családi költségvetést, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, a felmérés alapján a válaszadók 75 százaléka nem tud pénzt félretenni.

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/penzugyekben-meg-mindig-nagy-a-tudatlansag/?utm_source=18770-TB%20heti%20-%20P%C3%A9nzszerz%C3%A9s%20%20&utm_campaign=394297-22.%20h%C3%A9t%20P%C3%A9nzszerz%C3%A9s&utm_medium=12055-email&utm_content=49.%20h%C3%A9t%20-%20P%C3%A9nzszerz%C3%A9s%20%20%20

Trükkös ingyenhitel a magyar boltokban: ezért nem mindegy, mit írsz alá

Trükkös ingyenhitel a magyar boltokban: ezért nem mindegy, mit írsz alá

Pénzcentrum – 2017. december 15., 5:45
TÖRVÉNYI KISKAPU, VAGY EGYSZERŰ MUTYI?

Karácsony közeledtével mindig megszaporodnak az akciós hitelajánlatok. Ez elsősorban az áruhitelek esetében igaz: a sokszor kifejezetten drága konstrukciók között ilyenkor könnyedén találhatunk kedvező, 0 százalékos THM-mel kínált ajánlatokat is. Az alábbiakban ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.

Karácsony közeledtével sokan vásárolnak tartós műszaki cikkeket, melyek jelentősebben megterhelhetik a pénztárcát. A különböző üzletek erre szoktak rájátszani azzal, hogy nagyobb leárazásokkal, vagy sokszor kedvezményes részletfizetési lehetőségekkel, áruhitelekkel ösztönzik vásárlásra az érdeklődőket.

Alapvetően az áruhitel a drágább hiteltípusok közé tartozik (tartós fogyasztási cikkek vásárlása esetén a THM maximuma a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke lehet, tehát jelenleg 39,9 százalék), ám nagyobb ünnepekkor, vagy árukiseprés esetén gyakran nyúlnak a nagyobb áruházak ahhoz a módszerhez, hogy átvállalják a hitelnyújtó pénzintézet költségeit, így a vásárló 0 százalékos THM-mel vehet fel hitelt egy-egy termék megvásárlásához. Az átvállalt költségeket egyébként jellemzően az árakba beépítve tovább is hárítják, így végső soron a 0 százalékos THM árát az áruház összes vásárlója együtt fizeti meg.

Ez a hiteltípus kötöttebb az egyéb fogyasztási hitelekhez képest: csupán az áruház által megjelölt termék, esetleg terméktípus vásárolható meg belőle. Az is előfordul, hogy adott összeghatáron belülre eső termékekre lehet igénybe venni. A lényeg azonban, hogy az áruhitelt igénylő vásárló “pénzt nem lát”, egyenesen a terméket kapja meg, amit akár azonnal haza is vihet.

Milyen szempontok vannak?

Az általunk megnézett, kedvezményes hiteleket kínáló áruházak közül futamidő tekintetében az Auchan bizonyult a legrugalmasabbnak: itt 6, 10, 15, 20, 24  és 30 hónapra is lehet igényelni áruhitelt, míg a többieknél jellemzően kevesebb konstrukció közül válogathatunk. Például a Tescónál 10 és 20 hónapos, a Mediamarktnál pedig 10 és 15 hónapos futamidő mellett találtunk 0 százalékos THM-mel ajánlatot.

Utóbbinál azonban nem ugyanazokra a termékekre érvényes a két konstrukció: a 10 hónapos hitelajánlat minden műszaki termékre érvényes, míg a 15 hónapos csak az aktuális akciósújságban, valamint az áruházban megjelöltekre vonatkozik.

A futamidő hosszára különösen figyeljünk oda, hiszen az egyes áruházak általában több variációval is kínálják a hiteleket, de az akciós, 0 százalékos ajánlat jellemzően nem vonatkozik az összes lehetséges futamidőre.

Különbségek vannak a felvehető hitelösszegek között is. A legtöbb áruházban 2 millió forintig vehetünk hitelre termékeket, de itt is van kivétel: a Tescónál csak 500 ezer forint a felső határ. A minimális összeg azonban szinte mindenhol csekély, például a Decathlonnál már 16 ezer forinttól lehet kölcsönt igényelni.

Egyes áruházakban külön feltételhez kötik a 0 százalékos THM megadását. A Tescónál például csak akkor van ingyen a hitelünk, ha tartozásunkat átutalással vagy csoportos beszedési megbízással törlesztjük. Ha valaki ragaszkodik a postai csekkhez akkor bizony fizetnie kell: ilyenkor a THM 2,2 illetve 2,3 százalék a futamidő hosszától függően. Az Auchan esetében pedig rendelkeznünk kell valamilyen típusú Auchan hitelkártyával, amennyiben szeretnénk kölcsönigénylést leadni.

Nyilván az sem mindegy, hogy kell-e, és ha igen mekkora önerőt befizetnünk a termék megvásárlásához. A Mediamarkt esetében 500 ezer forintig nincs szükség önerőre, ennél magasabb összegű termék elviteléhez azonban már minimum a vételár 20 százalékát kitevő önerővel kell rendelkeznünk.

Zsebből ki kell fizetnünk a vételár 10 százalékát az Auchannál, és szintén 20 százalékot a Decathlonnál és az Euronicsnál. Alapesetben egyáltalán nem kérnek önerőt a Tescónál, bár a hitelbírálat eredményétől függően ez változhat.

Amire mindenképpen figyelni kell

Láthattuk tehát, hogy a 0 százalékos ajánlatok mögött különbözőek a feltételek. Ezeket mindig alaposan tanulmányozzuk át, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés. Fontos továbbá, hogy annak is járjunk utána, mi történik abban az esetben, ha esetleg megcsúsznánk a törlesztőrészletekkel.

Mert ugyan a 0 százalékos ingyenhitel jól hangzik, de találtunk olyan ajánlatot, ahol a késedelmi kamat 10 százalék feletti is lehet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy lássunk tovább a 0 százalékon, és az egyéb feltételeket is alaposan tanulmányozzuk át.

A késedelmi kamattal kapcsolatban egyébként megkerestük a konkrét ajánlatot tevő pénzügyi szolgáltatót is, mivel véleményünk szerint az általuk megállapított érték magasabb, mint a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/F. § szerint megállapított törvényi maximum. A szolgáltató viszont úgy gondolja, hogy jogszerűen jár el, mivel egy későbbi módosításnak köszönhetően nem érvényesek rá a korábbi, szigorúbb feltételek. Az üggyel kapcsolatban kértük az MNB állásfoglalását is, ám cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ. Természetesen közölni fogjuk, amint megérkezik.

Ha nem találunk megfelelő áruhitelt

Az is előfordulhat persze, hogy olyan terméket szeretnénk kölcsönből megvásárolni, melyre nem vonatkozik áruhitel ajánlat. Ilyenkor elgondolkodhatunk személyi kölcsön felvételén is. Bár lehetséges, hogy ezt nem tudjuk helyben az áruházban elintézni, de mostanra sok bank akár néhány óra alatt folyósítani tudja számunkra az igényelt kölcsönt.

Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb gyorskölcsönt. De, hogy ne a sötétben tapogatózz, mi is elvégeztünk neked egy példaszámítást: kalkulátorunkban 300 ezer forintos hitelösszeget, és 36 hónapos futamidőt adtunk meg. A THM-ek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a Sberbanknyújtja (THM 11,24%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,73%) és az MKB Bank (THM 13,81%) ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cofidis, a Budapest Bank, illetve a Provident gyorskölcsönét is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

MNB: Gazdálkodj okosan karácsonykor is

Az ünnepi vásárlások során is legyünk észnél, átgondoltan, felelősen költekezzünk – hívta fel közleményében a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank. Ez fokozottan igaz akkor, ha hitelfelvétel mellett döntünk. Ami az áruhiteleket illeti, az MNB külön kiemeli, hogy nemcsak a hiteldíjat, hanem a termék árát is érdemes összehasonlítani: nem biztos, hogy jól járunk a kedvezményes áruhitellel, amennyiben ugyanazt a terméket máshol olcsóbban is megvásárolhatjuk. Fontos, hogy a hitelt közvetítő áruházak kötelesek tájékoztatni az ügyfeleket az áruhitelek kamatáról, díjáról, a teljes hiteldíj mutatóról (THM).

Óriási változás jön januártól – beletörhet-e a bankok bicskája az új szabályozásba? – interjú

Nagy változás előtt állnak a bankok, ugyanis 2018 elején egy egész sor új uniós szabványt vezetnek be a pénzügyi szektorban. Erre érdemes lenne nagyon alaposan felkészülni, ugyanakkor a szabályozás egyes pillérei még nincsenek tisztázva – sem az adatkezelést, sem az open bankinget illetően. Az éles üzem még legalább 1-1,5 évre van, de az biztos, hogy buktatókkal teli időszak elé néz a bankpiac. Mi változik és mennyire állnak készen erre a magyar bankok? Kiszely Róbertet, a Capsys szakmai szolgáltatások igazgatóját kérdeztük.

Miben lesz más a PSD 2 szabályozás a most érvényben lévő PSD 1-hez képest?

A PSD 2 egy európai direktíva, ami gyakorlatilag a PSD 1 átirata, kiegészítése. A fő irány az az open banking, vagyis annak a kötelezettségnek a teljesítése, hogy a bankok, számlavezetők kinyissák a rendszereiket a harmadik feles szolgáltatók (Third Party Providerek, TPPk) részére – ebbe egyébként maguk a bankok is beletartoznak. Ezen kívül számos módosítást tartalmaz még az új szabályozás, ami nem kimondottan az open bankinghoz tartozik, hanem elsősorban felelősségi kérdéseket szabályoz újra. A bankok ezentúl nagyobb felelősséggel tartoznak majd azokért az eseményekért, amik az ügyfelek számláin történnek, továbbá a reklamációkezelést nagyon erősen szigorítja a jogszabály – van egy olyan kötelezettség például, amely szerint reklamáció esetén a következő munkanap végéig jóvá kell írni az ügyfél számláját. Mindezt azzal a feltétellel, hogy ha a bank nem tudja bizonyítani, hogy visszaélés történt a számlán – nem elég a feltételezés.

Továbbra is a számlavezetők a szerződéstulajdonosok, a bank bonyolítja a kommunikációt az ügyfelekkel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy probléma esetén a banknak kell helytállnia és nekik kell behajtaniuk a pénzt is egy-egy reklamáció során a TPP-ktől. Az open banking kapcsán maga a direktíva egy létező gyakorlatot ültet át a szabályozásba, nem egy teljesen új koncepcióról van szó, ez ugyanakkor át is üt a szabályozáson. A leglényegibb változást a TPP szabályozás hozza, ezek a szolgáltatók eddig nem estek külön szabályozás alá. A PSD2 bevezetését követően minimum regisztrálniuk kell magukat, vagy engedélyt kell szerezniük a működésükhöz.

Hirdetés

Mi ennek az életbe léptetésnek a határideje? Ahány kérdés, annyi válasz hangzott el eddig…

Az EU-s direktíva meglehetősen sajátos, ugyanis nem egységesen alkalmazandó, hanem minden országnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe. Viszont amikor ez a direktíva megszületett, akkor még az volt az elképzelés, hogy ezt mindenki változatlan formában ülteti át. Magyarországon egy egyéves felmentést kapnak a bankok bizonyos passzusok alól – például az open banking interfész kötelezettsége alól. A direktíva emellett sokkal szigorúbb, egyebek mellett erős ügyfélhitelesítést is előír, ami alól szintén kaptunk egy év felmentést a hazai szabályozásban. A probléma csupán az, hogy a vonatkozó részletszabályok (RTS) még nem véglegesek, ez legkorábban 2018. februárra kristályosodhat ki és fogadhatják el hivatalosan, majd ettől a dátumtól számítva másfél éven belül válik alkalmazandóvá.

Készen állnak erre a bankok?

Erre több szempontból is nehéz válaszolni. Az előírások maguk még nincsenek kőbe vésve (az RTS még mindig nem tekinthető véglegesnek), emellett az a tapasztalat, hogy a bankoknál, a jogalkotóknál, felügyeleteknél is felmerülnek értelmezési problémák. A haza jogalkotás során eredeti elképzelés az volt, hogy január 13-tól kellett volna – minden elemével együtt – élesíteni a rendszert, ezt azonban a hosszas tárgyalásoknak köszönhetően eltörölték, ennek eredménye lett az egy éves felmentés. A bankok számára ráadásul adott egy stratégiai kérdés, vagyis az, hogy mi a jövő? Különböző stratégiák vannak ennek a megválaszolására: van olyan bank, amelyik fintech-akadémiát indított, van, aki csak compliance-ben gondolkodik, van, aki fintech cégekkel köt partnerséget vagy indít saját céget. Ez ugyanakkor egy jogszabály, így egy banknak egyszerre két szinten kell megfelelnie: a compliance, ami kötelező és határidőre meg kell oldani, és a saját hasznuk, vagyis az, hogy mit tudnak kihozni a helyzetből. Az elsővel különböző szinten állnak a magyar bankok, egyelőre még nincsen nemzetközi gyakorlat, az open banking leginkább csak létezget, de nem úgy, ahogy a PSD2 leírja. Sajnos nincsenek „kész dobozok”, belső szabályozási kérdések garmadájával kell szembeszállni. Emiatt aztán különböző határidőkre is lőnek a bankok, mivel elég későn derült ki, hogy mikorra kéne elkészülni – volt olyan bank, aki azt is mondta, hogy amíg nincs végleges magyar jogszabály, addig nem is foglalkoznak vele. Ezzel szemben a jogalkotó azt gondolta, hogy a PSD2 (vagyis az EU direktíva szövege) alapján mindenki előre dolgozik.

Egy másik probléma, hogy a PSD 2 egy uniós direktíva, több mint 4000 pénzintézetre alkalmazandó – mindegy, hogy mikor (2018 január 13-ig vagy az elkövetkező másfél évben), de ez hatalmas terhet jelent a bankrendszerre. Itt informatikai és szabályozási projektekről van szó, ami komoly büdzsét és erőfeszítést igényel. Az egyelőre nem látható, hogy az az erőforrás-mennyiség hol lehet, aki ezt mind le tudja szállítani időre, így biztos, hogy késedelmek, félmegoldások lesznek emiatt az elején.

Hogy vált ilyen kaotikussá a helyzet?

Amikor elkezdődött a szabályozás, akkor még úgy tűnt, hogy ez egy jó ütemezés lesz. Az talán egyszerűbb lett volna, ha a PSD2 és a részletszabályok egyszerre születnek meg, 2015-ben azonban a két éves időtáv még valószínűleg kellően távolinak tűnt. Az RTS másfél éves türelmi időszaka a bankok kérésére került bele a szabályozásba, nekik ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy egy ilyen horderejű szabályozásnak megfeleljenek. Mindennek a tetejébe a PSD1-gyel is hasonló problémák voltak, most pedig a korábbi gyakorlatokat követve született a szabályozás. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy szükség van a PSD2-re, hiszen eddig a TPP-k szabályozása nem volt megoldott, és egyben segíti az open banking terjedését.

A direktíva önmagában egy jó dolog, hiszen egy magas kockázatú piacról van szó, amit szabályozni kell viszont mostanra már kialakult a jelenlegi helyzet. Elhalasztani nem valószínű, hogy fogják, nem is tudják, mert ehhez EU szinten kellene felülírni a szabályozást, ráadásul hátrányosan érintené azokat az országokat, ahol már létezik vagy elkészült a szabályozás és a bankok elkezdték a felkészülést. Kaotikus lesz a következő időszak, ez tagadhatatlan, de szükséges. A magyar hatóság egyébként nagyon szigorúnak ígérkezik, a cél ugyanis az, hogy innovációra kényszerítsék a bankokat, az open banking pedig ennek lehet az alapköve. A bevezetést követően akkora bírságot helyeztek kilátásba a nem alkalmazkodóknak, hogy a bankoknak nem éri majd meg inkább veszteségként elkönyvelni, de nem csinálni semmit – legalábbis ezt ígérte az MNB.

A PSD2 rengeteg biztonsági szabályozást ír elő, de mennyire biztonságos ez valójában, még az új intézkedésekkel is?

Volt egy olyan kritikája a PSD2-nek és az RTS-nek is, hogy a biztonsági elemeket túlszabályozza. A bankok úgy látják a jelenlegi helyzetet, hogy felvállalható kockázatot érzékelnek, a jelenleg meglévő megoldásokat illetően ehhez megfelelőnek ítélik a biztonsági szintet. A problémát most az okozza, hogy különböző harmadik felek felé kinyitjuk a rendszert, így nyilván megváltozik a kockázat szintje. Valójában azonban ez igazából már eddig is létezett, hiszen már vannak olyan fizetéskezdeményező harmadik szolgáltatások, amik – screenscraping segítségével – „ráülnek” a netbankra, és az ügyfél loginjával rendelkeznek, ugyanakkor az már nem biztos, hogy erről az ügyfél maga tud is. A PSD2 szigorít ezen, a TPP-t felügyelet alá rendeli, és ezek után például nem tárolhatják a felhasználói jelszavakat, és auditálhatóvá válnak a felügyelet által.

Ráadásul a bankok számára születőben vannak a nemzetközi sztenderdek és gyakorlatok, amik tovább növelik a biztonsági szintet. A PSD2 eredménye ugyanakkor biztonságtechnikai szempontból vegyes – vannak ugyanis elemek, amik önmagukban túlzóak. Ezért vannak az RTS által meghatározott kivételszabályok, amelyek alkalmazhatósága ugyan külön technikai kihívás, ugyanakkor az eredeti célt, mely szerint legyen a pénzforgalmi piac biztonságosabb, kielégíti. Ennek a szabályozásnak a bankoknak és TPP-knek egyaránt meg kell felelniük, vagyis a TPP-kkel szembeni biztonsági elvárások is számonkérhetővé vállnak. Ráadásul attól, hogy kinyitják a bankokat, még nem lehet másra használni az adatokat, a TPP így például nem használhatja másra az ügyfél adatait, csak arra, amire a dokumentált tevékenysége indokolja, ezt pedig az ügyfélnek is előbb el kell fogadnia. A kép ugyanakkor még mindig nagyon vegyes, a biztonsági megoldások tekintetében számos különböző elképzelés van.

Mik azok a konkrét, már körvonalazódott problémák, amin elcsúszhat a bevezetés?

Ha egyet kell említeni, az a standardizálás hiánya, ugyanakkor személyesen azon a véleményen vagyok, hogy nem lesz ilyen. A PSD2-nek az alapvető iránykitűzése az, hogy segítsük a versenyt a bankok és a TPP-k tekintetében is. A bankok tevékenysége erősen szabályozott, de a gyakorlatban nem standard: van például elég sok magyar bank, akik mobilfeltöltést adnak, vagy autópálya-matricát lehet venni, ezek nem standard termékek, ezek kezelése ráadásul teljesen különbözik is az egyes bankok között. Ezt nem lehet standardizálni, gyakorlati tapasztalat, hogy ilyen standardizációk az egyes bankokon megbuknak, akik már implementáltak valamilyen megoldást, amitől nem szeretnének eltérni.

Elég sok részt lehetne ugyanakkor standarddá tenni, például a kommunikáció módját, az ügyfélhitelesítési folyamatokat, sőt, bizonyos szolgáltatási köröket ki is lehetne jelölni, vagy az ISO 20022 standard elemeinek alkalmazását rögzíteni lehetne. Ezt viszont az RTS legfrissebb változatából sajnos törölték. A következő nagy problémát a bankok saját rendszerei okozzák, az eddigi zárt struktúrában működő rendszert ugyanis most ki kéne nyitni – bár eddig is ezen rendszerek funkcióit osztotta meg a netbank, de sokkal zártabb, kontrolláltabb módon. Ez nem egy egyszerű feladat, ráadásul ezeknek a technológiája is lehet problémás: más válaszidő, más működés, és akkor még az azonnali fizetésről nem is beszéltünk.

Erre technikailag készen áll Európa vagy épp Magyarország?

Ez egy nagyon, nagyon jó kérdés. Ha csak complianceben gondolkodunk, akkor azt a netbank kinyitásával elérhetjük, hiszen ugyanazt a szolgáltatást adjuk, és relatíve kis fájdalmú megoldás, de nem jövőbe mutató. Ha előre akarunk menni, akkor nagyon komoly változtatásokra lehet szükség, ez viszont problémás. A banki számlavezető rendszerek többnyire régiek, elavult technológiájúak, nem 24 órás és 7 napos megoldásra vannak kitalálva, ezeket kéne lecserélni, ami viszont hatalmas költség és időtáv a bankok számára. Ugyanakkor úgy vélem, meg fogja ugrani az európai bankrendszer a PSD2-őt compliance szinten egy 1,5-2 éves időtávon. Vannak bankok, akik már nagyon elől tartanak, ehhez viszont kell egy vízió, hogy 5-10 éven belül hova akarnak jutni. Én biztos vagyok abban, hogy még nem felkészültek, de azt látom, hogy minden bank igyekszik megtenni a szükséges lépéseket, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek.

 

Forrás: http://privatbankar.hu/penzugyi_szektor/oriasi-valtozas-jon-januartol-beletorhet-e-a-bankok-bicskaja-az-uj-szabalyozasba-interju-314842

Már nem csak telefonálásra és netezésre használjuk okoskütyüinket

Továbbra is megállíthatatlanul terjed az okostelefon-használat: a felnőtt internetezők több mint négyötöde használ intelligens mobileszközt. Ezzel párhuzamosan egyre többen már nemcsak telefonálnak vagy neteznek telefonjukkal, hanem pénzügyi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Közel kétmillió magyar okostelefon felhasználó vásárol is mobiljával – derült ki az eNET kutatásából az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén.

 

Mindenre kihat a technológia fejlődése

A mobil- és digitális technológia egyre nagyobb hatással van arra, ahogyan a hétköznapi pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vesszük. Futótűzként nő a netes- és mobilfizetési megoldások felhasználói bázisa, de átalakulóban van a biztosítási piac és a fintech (pénzügyi technológia) egyéb területei is erősödnek, főként az Y és Z generációk korábbiaktól gyökeresen eltérő igényei miatt.

Az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén az eNET kutatócég friss számaiból kiderült, hogy a 18-29 éves korosztály majd minden tagja (96 százalék) okostelefon felhasználó, de az arány az idősebb generációk körében is igen magas, már az internetező 50 pluszosok közel kétharmada (64 százalék) is okoskészülékre cserélte hagyományos mobilját.

„Nagyon izgalmas látni, hogy az okostelefonhasználattal párhuzamosan, a mobilfizetési megoldások is egyre inkább terjednek. Ebben a szegmensben is vezet a 18-29-es korosztály, azonban az okostelefon- és a mobilnet-használathoz hasonlóan a mobilfizetés terén is egyre inkább kiegyenlített a különböző generációk részvétele” – fogalmazott Pintér Róbert, eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője a rendezvényen.

Naponta százszor oldjuk fel telefonunk kijelzőjét

További izgalmas adatokat ismertetett Benyó Péter, az OTP Mobil Szolgáltató ügyvezető igazgatója is, aki előadásában elmondta: átlagosan naponta százszor oldjuk fel okostelefonunk kijelzőjét, hogy chat-üzenetet olvassunk, megnézzük az értesítéseinket, vagy éppen szörföljünk a közösségi médián.

A szakember kifejtette, hogy az okostelefon olyannyira életünk részévé vált, hogy szinte folyamatosan egy méteren belül, tehát karnyújtásnyira tartjuk magunktól mobileszközünket, illetve a felhasználók negyede még a zuhanyzóba is magával viszi telefonját.

Az OTP Simple alkalmazással már többmilliárd forintnyi mobilfizetési tranzakciót bonyolítottak le a felhasználók – tette hozzá az ügyvezető.

Az Y és Z generációk igényei

A pénzügyi szolgáltatások területén valós forradalom zajlik az új technológiáknak köszönhetően. Az Y és Z generáció (1980-2007 között születettek) hamarosan a munkaerőpiac 75 százalékát teszik majd ki és ezzel párhuzamosan a legbefolyásosabb fogyasztói réteggé válnak. Rájuk, és főleg a Z generációra már az abszolút technológia fókuszú életmód jellemző, ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, akiknek az okostelefon az elsődleges eszköz szinte bármilyen funkciót (kommunikáció, vásárlás, információszerzés stb.) tekintve.

„A hagyományos bankok szerepét a digitális átalakulás miatt kétoldalról is veszély fenyegeti: egyrészt a gombamód szaporodó fintech startupok kínálnak a fiatalok számára sokkal vonzóbb megoldásokat, másrészt a globális techóriások, a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) pedig ügyfélélményben nyújtanak olyan kimagasló szintet, hogy a Z generáció tőlük szívesebben venne igénybe pénzügyi szolgáltatást is” – fogalmazott Bálint Viktor, a fintech befektetésekre specializálódott BnL Growth Partner ügyvezető-tulajdonosa.

38 milliós pályázat digitális ötletekre

A fenti piaci trendekhez igazodva az OK Oktatási Központot működtető OTP Fáy András Alapítvány a közelmúltban írt ki egy 38 millió forint összdíjazású pályázatot a legjobb pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismereteket közvetítő digitális megoldások felkutatására.

„Óriási az igény a pénzügyi tudatosság fejlesztésére Magyarországon, és mi abban hiszünk, hogy ezt már gyerekkorban érdemes elkezdeni. A digitális technológia fejlődése egyben óriási lehetőséget is jelent, hiszen a fiatalok fogékonyak az újszerű megoldásokra. A Fáy Ötletpályázatot pontosan azért írtuk ki, hogy ezt a két szempontot vegyítve ösztönözzük a fiatalok pénzügyi tudatosságát növelő digitális megoldások születését” – fűzte hozzá Csányi Péter, az OTP Bank digitális értékesítésért és fejlesztésért felelős igazgatóságának ügyvezető igazgatója, a Fáy Ötletpályázat zsűrijének elnöke.

Az ötletpályázatra jelentkezni 2018. január 15-ig ezen az oldalon keresztül lehet.

Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/szemelyes-penzugyek/napi-penzugyek/mar-nem-csak-telefonalasra-es-netezesre-hasznaljuk-okoskutyuinket-89551.html

Gazdálkodjon okosan Karácsonykor is!

 

 

 

Döntsön megfontoltan az ünnepi kiadásokról! 

November végétől, jellemzően a „black friday” keretében meghirdetett akcióktól kezdve év végéig szinte egymást érik a leárazások, mindenhonnan felhívások és reklámok ösztönzik vásárlásra az embert. A kiadások megtervezésével, egy kis odafigyeléssel azonban sokat lehet tenni azért, hogy a felhőtlenebb decemberi költekezések után a január se a megszorításokról, esetleges fizetési nehézségekről szóljon.

Az ünnepi forgatag hatására többen igényelnek különböző fogyasztási hiteleket, vesznek fel gyorskölcsönt, ám a nagy sietségben sokszor utána sem néznek a részleteknek, esetleg kevésbé körültekintően használják hitelkártyájukat. Akármilyen kölcsöntípusról van is szó, egy dolog közös bennük: mindegyik hosszabb távú kötelezettséget jelent. Egy nem átgondolt, a reklámok, hirdetések hatására hirtelen fel-vett hitel anyagilag megterhelheti a családi kasszát, megnehezítheti az újévkezdést, súlyosabb esetben akár tartós anyagi nehézségeket is okozhat. Ha úgy dönt, hogy a kiadásokat hitelből kívánja fedezni, több lehetőséget is vizsgáljon meg, több szolgáltató ajánlatát is hasonlítsa össze! Mindig nézzen utána a részleteknek, alaposan tájékozódjon, figyelmesen olvassa el a feltételeket!Honlapunkon megismerheti a fogyasztási hitelek különböző típusait és hasznos tippeket talál azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes odafigyelni hitelfelvétel előtt. A 9+1 tudnivaló a fogyasztási hitelekről c. Pénzügyi Navigátor, valamint az Egy percben a gyorskölcsönökről c. Pénzügyi Navigátor Extra füzetből e kölcsöntípusok jellemzőit, fő kockázatait ismerheti meg.

9-1.JPG

gyorskölcsönök.JPG

 

Sokan használnak hitelkártyát, fontos azonban szem előtt tartani, hogy amikor valaki hitelkártyával fizet, akkor nem a saját pénzét költi, hanem a kártyakiállító bankét, így a használatnak szigorú feltételei vannak. A hitelkeretből elköltött összeget megadott határidőre vissza kell fizetni, ha ezt nem teszi meg a kártya birtokosa, magas kamatot számol fel rá a szolgáltató. Ráadásul a hitelkártya az egyik legdrágább hiteltermék, a legmagasabb THM-értékekkel rendelkezik! A Pénzügyi Navigátor egyperces kisfilmből megismerheti a tudatos hitelkártya-használat legfontosabb szempontjait, míg A hitelkártya használata és kockázatai c. Pénzügyi Navigátor füzetben részletesen utánaolvashat a hitelkártyák jellemzőinek. Így nem érhetik váratlan helyzetek, kihasználhatja a kártya előnyeit, és elkerülheti, hogy anyagi problémákat okozzon magának azzal, hogy nem megfelelően használja.

Az ünnepi kiadások karácsony után sem okoznak kellemetlen meglepetést, nem kell az újévet nehézségekkel kezdeni, ha jó előre számol az év végi nagyobb költségekkel, megtervezi a költségvetését és tartja is magát ahhoz. Ha költségvetést készít, amelyben előre kalkulál az év végi vásárlásokkal, összejövetelekkel, partikkal és egyéb tételekkel, nem érhetik váratlan kiadások. A tervezéshez hasznos tippeket ad a Tervezze meg kiadásait! c. Pénzügyi Navigátor füzet, míg a Háztartásiköltségvetés-kalkulátorral otthon, egyszerűen elvégezheti a szükséges számításokat.
Legyen előrelátó, tervezzen hosszabb távra és költekezzen megfontoltan, a tájékozódáshoz használja a Pénzügyi Navigátor tájékoztatóanyagokat! Ha segítségre szorul vagy kérdése van, személyesen is felkeresheti kollégáinkat, szakértőink díjmentesen állnak rendelkezésre az MNB ügyfélszolgálatán, vagy a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat 13 megyeszékhelyen működő irodáiban és a kitelepüléseken.

Kecskemét TV – 2017.09.19. Kiemelő – Riport Dr. Szakács Attilával

2017.09.19-én a Kecskemét TV Kiemelő című műsorának vendége volt Dr. Szakács Attila, a szolnoki Merkating Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.

Téma: A kecskeméti Ingyenes Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Iroda nyitása és az Ingyenes Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadás bemutatása.

A riport kb. 1:25-8:40 percig megtekinthető.

http://kecskemetitv.hu/s_!musorok/i_kiemelo_121/t_Kiemel%C5%91/index.html