Óriási változás jön januártól – beletörhet-e a bankok bicskája az új szabályozásba? – interjú

Nagy változás előtt állnak a bankok, ugyanis 2018 elején egy egész sor új uniós szabványt vezetnek be a pénzügyi szektorban. Erre érdemes lenne nagyon alaposan felkészülni, ugyanakkor a szabályozás egyes pillérei még nincsenek tisztázva – sem az adatkezelést, sem az open bankinget illetően. Az éles üzem még legalább 1-1,5 évre van, de az biztos, hogy buktatókkal teli időszak elé néz a bankpiac. Mi változik és mennyire állnak készen erre a magyar bankok? Kiszely Róbertet, a Capsys szakmai szolgáltatások igazgatóját kérdeztük.

Miben lesz más a PSD 2 szabályozás a most érvényben lévő PSD 1-hez képest?

A PSD 2 egy európai direktíva, ami gyakorlatilag a PSD 1 átirata, kiegészítése. A fő irány az az open banking, vagyis annak a kötelezettségnek a teljesítése, hogy a bankok, számlavezetők kinyissák a rendszereiket a harmadik feles szolgáltatók (Third Party Providerek, TPPk) részére – ebbe egyébként maguk a bankok is beletartoznak. Ezen kívül számos módosítást tartalmaz még az új szabályozás, ami nem kimondottan az open bankinghoz tartozik, hanem elsősorban felelősségi kérdéseket szabályoz újra. A bankok ezentúl nagyobb felelősséggel tartoznak majd azokért az eseményekért, amik az ügyfelek számláin történnek, továbbá a reklamációkezelést nagyon erősen szigorítja a jogszabály – van egy olyan kötelezettség például, amely szerint reklamáció esetén a következő munkanap végéig jóvá kell írni az ügyfél számláját. Mindezt azzal a feltétellel, hogy ha a bank nem tudja bizonyítani, hogy visszaélés történt a számlán – nem elég a feltételezés.

Továbbra is a számlavezetők a szerződéstulajdonosok, a bank bonyolítja a kommunikációt az ügyfelekkel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy probléma esetén a banknak kell helytállnia és nekik kell behajtaniuk a pénzt is egy-egy reklamáció során a TPP-ktől. Az open banking kapcsán maga a direktíva egy létező gyakorlatot ültet át a szabályozásba, nem egy teljesen új koncepcióról van szó, ez ugyanakkor át is üt a szabályozáson. A leglényegibb változást a TPP szabályozás hozza, ezek a szolgáltatók eddig nem estek külön szabályozás alá. A PSD2 bevezetését követően minimum regisztrálniuk kell magukat, vagy engedélyt kell szerezniük a működésükhöz.

Hirdetés

Mi ennek az életbe léptetésnek a határideje? Ahány kérdés, annyi válasz hangzott el eddig…

Az EU-s direktíva meglehetősen sajátos, ugyanis nem egységesen alkalmazandó, hanem minden országnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe. Viszont amikor ez a direktíva megszületett, akkor még az volt az elképzelés, hogy ezt mindenki változatlan formában ülteti át. Magyarországon egy egyéves felmentést kapnak a bankok bizonyos passzusok alól – például az open banking interfész kötelezettsége alól. A direktíva emellett sokkal szigorúbb, egyebek mellett erős ügyfélhitelesítést is előír, ami alól szintén kaptunk egy év felmentést a hazai szabályozásban. A probléma csupán az, hogy a vonatkozó részletszabályok (RTS) még nem véglegesek, ez legkorábban 2018. februárra kristályosodhat ki és fogadhatják el hivatalosan, majd ettől a dátumtól számítva másfél éven belül válik alkalmazandóvá.

Készen állnak erre a bankok?

Erre több szempontból is nehéz válaszolni. Az előírások maguk még nincsenek kőbe vésve (az RTS még mindig nem tekinthető véglegesnek), emellett az a tapasztalat, hogy a bankoknál, a jogalkotóknál, felügyeleteknél is felmerülnek értelmezési problémák. A haza jogalkotás során eredeti elképzelés az volt, hogy január 13-tól kellett volna – minden elemével együtt – élesíteni a rendszert, ezt azonban a hosszas tárgyalásoknak köszönhetően eltörölték, ennek eredménye lett az egy éves felmentés. A bankok számára ráadásul adott egy stratégiai kérdés, vagyis az, hogy mi a jövő? Különböző stratégiák vannak ennek a megválaszolására: van olyan bank, amelyik fintech-akadémiát indított, van, aki csak compliance-ben gondolkodik, van, aki fintech cégekkel köt partnerséget vagy indít saját céget. Ez ugyanakkor egy jogszabály, így egy banknak egyszerre két szinten kell megfelelnie: a compliance, ami kötelező és határidőre meg kell oldani, és a saját hasznuk, vagyis az, hogy mit tudnak kihozni a helyzetből. Az elsővel különböző szinten állnak a magyar bankok, egyelőre még nincsen nemzetközi gyakorlat, az open banking leginkább csak létezget, de nem úgy, ahogy a PSD2 leírja. Sajnos nincsenek „kész dobozok”, belső szabályozási kérdések garmadájával kell szembeszállni. Emiatt aztán különböző határidőkre is lőnek a bankok, mivel elég későn derült ki, hogy mikorra kéne elkészülni – volt olyan bank, aki azt is mondta, hogy amíg nincs végleges magyar jogszabály, addig nem is foglalkoznak vele. Ezzel szemben a jogalkotó azt gondolta, hogy a PSD2 (vagyis az EU direktíva szövege) alapján mindenki előre dolgozik.

Egy másik probléma, hogy a PSD 2 egy uniós direktíva, több mint 4000 pénzintézetre alkalmazandó – mindegy, hogy mikor (2018 január 13-ig vagy az elkövetkező másfél évben), de ez hatalmas terhet jelent a bankrendszerre. Itt informatikai és szabályozási projektekről van szó, ami komoly büdzsét és erőfeszítést igényel. Az egyelőre nem látható, hogy az az erőforrás-mennyiség hol lehet, aki ezt mind le tudja szállítani időre, így biztos, hogy késedelmek, félmegoldások lesznek emiatt az elején.

Hogy vált ilyen kaotikussá a helyzet?

Amikor elkezdődött a szabályozás, akkor még úgy tűnt, hogy ez egy jó ütemezés lesz. Az talán egyszerűbb lett volna, ha a PSD2 és a részletszabályok egyszerre születnek meg, 2015-ben azonban a két éves időtáv még valószínűleg kellően távolinak tűnt. Az RTS másfél éves türelmi időszaka a bankok kérésére került bele a szabályozásba, nekik ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy egy ilyen horderejű szabályozásnak megfeleljenek. Mindennek a tetejébe a PSD1-gyel is hasonló problémák voltak, most pedig a korábbi gyakorlatokat követve született a szabályozás. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy szükség van a PSD2-re, hiszen eddig a TPP-k szabályozása nem volt megoldott, és egyben segíti az open banking terjedését.

A direktíva önmagában egy jó dolog, hiszen egy magas kockázatú piacról van szó, amit szabályozni kell viszont mostanra már kialakult a jelenlegi helyzet. Elhalasztani nem valószínű, hogy fogják, nem is tudják, mert ehhez EU szinten kellene felülírni a szabályozást, ráadásul hátrányosan érintené azokat az országokat, ahol már létezik vagy elkészült a szabályozás és a bankok elkezdték a felkészülést. Kaotikus lesz a következő időszak, ez tagadhatatlan, de szükséges. A magyar hatóság egyébként nagyon szigorúnak ígérkezik, a cél ugyanis az, hogy innovációra kényszerítsék a bankokat, az open banking pedig ennek lehet az alapköve. A bevezetést követően akkora bírságot helyeztek kilátásba a nem alkalmazkodóknak, hogy a bankoknak nem éri majd meg inkább veszteségként elkönyvelni, de nem csinálni semmit – legalábbis ezt ígérte az MNB.

A PSD2 rengeteg biztonsági szabályozást ír elő, de mennyire biztonságos ez valójában, még az új intézkedésekkel is?

Volt egy olyan kritikája a PSD2-nek és az RTS-nek is, hogy a biztonsági elemeket túlszabályozza. A bankok úgy látják a jelenlegi helyzetet, hogy felvállalható kockázatot érzékelnek, a jelenleg meglévő megoldásokat illetően ehhez megfelelőnek ítélik a biztonsági szintet. A problémát most az okozza, hogy különböző harmadik felek felé kinyitjuk a rendszert, így nyilván megváltozik a kockázat szintje. Valójában azonban ez igazából már eddig is létezett, hiszen már vannak olyan fizetéskezdeményező harmadik szolgáltatások, amik – screenscraping segítségével – „ráülnek” a netbankra, és az ügyfél loginjával rendelkeznek, ugyanakkor az már nem biztos, hogy erről az ügyfél maga tud is. A PSD2 szigorít ezen, a TPP-t felügyelet alá rendeli, és ezek után például nem tárolhatják a felhasználói jelszavakat, és auditálhatóvá válnak a felügyelet által.

Ráadásul a bankok számára születőben vannak a nemzetközi sztenderdek és gyakorlatok, amik tovább növelik a biztonsági szintet. A PSD2 eredménye ugyanakkor biztonságtechnikai szempontból vegyes – vannak ugyanis elemek, amik önmagukban túlzóak. Ezért vannak az RTS által meghatározott kivételszabályok, amelyek alkalmazhatósága ugyan külön technikai kihívás, ugyanakkor az eredeti célt, mely szerint legyen a pénzforgalmi piac biztonságosabb, kielégíti. Ennek a szabályozásnak a bankoknak és TPP-knek egyaránt meg kell felelniük, vagyis a TPP-kkel szembeni biztonsági elvárások is számonkérhetővé vállnak. Ráadásul attól, hogy kinyitják a bankokat, még nem lehet másra használni az adatokat, a TPP így például nem használhatja másra az ügyfél adatait, csak arra, amire a dokumentált tevékenysége indokolja, ezt pedig az ügyfélnek is előbb el kell fogadnia. A kép ugyanakkor még mindig nagyon vegyes, a biztonsági megoldások tekintetében számos különböző elképzelés van.

Mik azok a konkrét, már körvonalazódott problémák, amin elcsúszhat a bevezetés?

Ha egyet kell említeni, az a standardizálás hiánya, ugyanakkor személyesen azon a véleményen vagyok, hogy nem lesz ilyen. A PSD2-nek az alapvető iránykitűzése az, hogy segítsük a versenyt a bankok és a TPP-k tekintetében is. A bankok tevékenysége erősen szabályozott, de a gyakorlatban nem standard: van például elég sok magyar bank, akik mobilfeltöltést adnak, vagy autópálya-matricát lehet venni, ezek nem standard termékek, ezek kezelése ráadásul teljesen különbözik is az egyes bankok között. Ezt nem lehet standardizálni, gyakorlati tapasztalat, hogy ilyen standardizációk az egyes bankokon megbuknak, akik már implementáltak valamilyen megoldást, amitől nem szeretnének eltérni.

Elég sok részt lehetne ugyanakkor standarddá tenni, például a kommunikáció módját, az ügyfélhitelesítési folyamatokat, sőt, bizonyos szolgáltatási köröket ki is lehetne jelölni, vagy az ISO 20022 standard elemeinek alkalmazását rögzíteni lehetne. Ezt viszont az RTS legfrissebb változatából sajnos törölték. A következő nagy problémát a bankok saját rendszerei okozzák, az eddigi zárt struktúrában működő rendszert ugyanis most ki kéne nyitni – bár eddig is ezen rendszerek funkcióit osztotta meg a netbank, de sokkal zártabb, kontrolláltabb módon. Ez nem egy egyszerű feladat, ráadásul ezeknek a technológiája is lehet problémás: más válaszidő, más működés, és akkor még az azonnali fizetésről nem is beszéltünk.

Erre technikailag készen áll Európa vagy épp Magyarország?

Ez egy nagyon, nagyon jó kérdés. Ha csak complianceben gondolkodunk, akkor azt a netbank kinyitásával elérhetjük, hiszen ugyanazt a szolgáltatást adjuk, és relatíve kis fájdalmú megoldás, de nem jövőbe mutató. Ha előre akarunk menni, akkor nagyon komoly változtatásokra lehet szükség, ez viszont problémás. A banki számlavezető rendszerek többnyire régiek, elavult technológiájúak, nem 24 órás és 7 napos megoldásra vannak kitalálva, ezeket kéne lecserélni, ami viszont hatalmas költség és időtáv a bankok számára. Ugyanakkor úgy vélem, meg fogja ugrani az európai bankrendszer a PSD2-őt compliance szinten egy 1,5-2 éves időtávon. Vannak bankok, akik már nagyon elől tartanak, ehhez viszont kell egy vízió, hogy 5-10 éven belül hova akarnak jutni. Én biztos vagyok abban, hogy még nem felkészültek, de azt látom, hogy minden bank igyekszik megtenni a szükséges lépéseket, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek.

 

Forrás: http://privatbankar.hu/penzugyi_szektor/oriasi-valtozas-jon-januartol-beletorhet-e-a-bankok-bicskaja-az-uj-szabalyozasba-interju-314842

Már nem csak telefonálásra és netezésre használjuk okoskütyüinket

Továbbra is megállíthatatlanul terjed az okostelefon-használat: a felnőtt internetezők több mint négyötöde használ intelligens mobileszközt. Ezzel párhuzamosan egyre többen már nemcsak telefonálnak vagy neteznek telefonjukkal, hanem pénzügyi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Közel kétmillió magyar okostelefon felhasználó vásárol is mobiljával – derült ki az eNET kutatásából az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén.

 

Mindenre kihat a technológia fejlődése

A mobil- és digitális technológia egyre nagyobb hatással van arra, ahogyan a hétköznapi pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vesszük. Futótűzként nő a netes- és mobilfizetési megoldások felhasználói bázisa, de átalakulóban van a biztosítási piac és a fintech (pénzügyi technológia) egyéb területei is erősödnek, főként az Y és Z generációk korábbiaktól gyökeresen eltérő igényei miatt.

Az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén az eNET kutatócég friss számaiból kiderült, hogy a 18-29 éves korosztály majd minden tagja (96 százalék) okostelefon felhasználó, de az arány az idősebb generációk körében is igen magas, már az internetező 50 pluszosok közel kétharmada (64 százalék) is okoskészülékre cserélte hagyományos mobilját.

„Nagyon izgalmas látni, hogy az okostelefonhasználattal párhuzamosan, a mobilfizetési megoldások is egyre inkább terjednek. Ebben a szegmensben is vezet a 18-29-es korosztály, azonban az okostelefon- és a mobilnet-használathoz hasonlóan a mobilfizetés terén is egyre inkább kiegyenlített a különböző generációk részvétele” – fogalmazott Pintér Róbert, eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője a rendezvényen.

Naponta százszor oldjuk fel telefonunk kijelzőjét

További izgalmas adatokat ismertetett Benyó Péter, az OTP Mobil Szolgáltató ügyvezető igazgatója is, aki előadásában elmondta: átlagosan naponta százszor oldjuk fel okostelefonunk kijelzőjét, hogy chat-üzenetet olvassunk, megnézzük az értesítéseinket, vagy éppen szörföljünk a közösségi médián.

A szakember kifejtette, hogy az okostelefon olyannyira életünk részévé vált, hogy szinte folyamatosan egy méteren belül, tehát karnyújtásnyira tartjuk magunktól mobileszközünket, illetve a felhasználók negyede még a zuhanyzóba is magával viszi telefonját.

Az OTP Simple alkalmazással már többmilliárd forintnyi mobilfizetési tranzakciót bonyolítottak le a felhasználók – tette hozzá az ügyvezető.

Az Y és Z generációk igényei

A pénzügyi szolgáltatások területén valós forradalom zajlik az új technológiáknak köszönhetően. Az Y és Z generáció (1980-2007 között születettek) hamarosan a munkaerőpiac 75 százalékát teszik majd ki és ezzel párhuzamosan a legbefolyásosabb fogyasztói réteggé válnak. Rájuk, és főleg a Z generációra már az abszolút technológia fókuszú életmód jellemző, ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, akiknek az okostelefon az elsődleges eszköz szinte bármilyen funkciót (kommunikáció, vásárlás, információszerzés stb.) tekintve.

„A hagyományos bankok szerepét a digitális átalakulás miatt kétoldalról is veszély fenyegeti: egyrészt a gombamód szaporodó fintech startupok kínálnak a fiatalok számára sokkal vonzóbb megoldásokat, másrészt a globális techóriások, a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) pedig ügyfélélményben nyújtanak olyan kimagasló szintet, hogy a Z generáció tőlük szívesebben venne igénybe pénzügyi szolgáltatást is” – fogalmazott Bálint Viktor, a fintech befektetésekre specializálódott BnL Growth Partner ügyvezető-tulajdonosa.

38 milliós pályázat digitális ötletekre

A fenti piaci trendekhez igazodva az OK Oktatási Központot működtető OTP Fáy András Alapítvány a közelmúltban írt ki egy 38 millió forint összdíjazású pályázatot a legjobb pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismereteket közvetítő digitális megoldások felkutatására.

„Óriási az igény a pénzügyi tudatosság fejlesztésére Magyarországon, és mi abban hiszünk, hogy ezt már gyerekkorban érdemes elkezdeni. A digitális technológia fejlődése egyben óriási lehetőséget is jelent, hiszen a fiatalok fogékonyak az újszerű megoldásokra. A Fáy Ötletpályázatot pontosan azért írtuk ki, hogy ezt a két szempontot vegyítve ösztönözzük a fiatalok pénzügyi tudatosságát növelő digitális megoldások születését” – fűzte hozzá Csányi Péter, az OTP Bank digitális értékesítésért és fejlesztésért felelős igazgatóságának ügyvezető igazgatója, a Fáy Ötletpályázat zsűrijének elnöke.

Az ötletpályázatra jelentkezni 2018. január 15-ig ezen az oldalon keresztül lehet.

Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/szemelyes-penzugyek/napi-penzugyek/mar-nem-csak-telefonalasra-es-netezesre-hasznaljuk-okoskutyuinket-89551.html

Gazdálkodjon okosan Karácsonykor is!

 

 

 

Döntsön megfontoltan az ünnepi kiadásokról! 

November végétől, jellemzően a „black friday” keretében meghirdetett akcióktól kezdve év végéig szinte egymást érik a leárazások, mindenhonnan felhívások és reklámok ösztönzik vásárlásra az embert. A kiadások megtervezésével, egy kis odafigyeléssel azonban sokat lehet tenni azért, hogy a felhőtlenebb decemberi költekezések után a január se a megszorításokról, esetleges fizetési nehézségekről szóljon.

Az ünnepi forgatag hatására többen igényelnek különböző fogyasztási hiteleket, vesznek fel gyorskölcsönt, ám a nagy sietségben sokszor utána sem néznek a részleteknek, esetleg kevésbé körültekintően használják hitelkártyájukat. Akármilyen kölcsöntípusról van is szó, egy dolog közös bennük: mindegyik hosszabb távú kötelezettséget jelent. Egy nem átgondolt, a reklámok, hirdetések hatására hirtelen fel-vett hitel anyagilag megterhelheti a családi kasszát, megnehezítheti az újévkezdést, súlyosabb esetben akár tartós anyagi nehézségeket is okozhat. Ha úgy dönt, hogy a kiadásokat hitelből kívánja fedezni, több lehetőséget is vizsgáljon meg, több szolgáltató ajánlatát is hasonlítsa össze! Mindig nézzen utána a részleteknek, alaposan tájékozódjon, figyelmesen olvassa el a feltételeket!Honlapunkon megismerheti a fogyasztási hitelek különböző típusait és hasznos tippeket talál azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes odafigyelni hitelfelvétel előtt. A 9+1 tudnivaló a fogyasztási hitelekről c. Pénzügyi Navigátor, valamint az Egy percben a gyorskölcsönökről c. Pénzügyi Navigátor Extra füzetből e kölcsöntípusok jellemzőit, fő kockázatait ismerheti meg.

9-1.JPG

gyorskölcsönök.JPG

 

Sokan használnak hitelkártyát, fontos azonban szem előtt tartani, hogy amikor valaki hitelkártyával fizet, akkor nem a saját pénzét költi, hanem a kártyakiállító bankét, így a használatnak szigorú feltételei vannak. A hitelkeretből elköltött összeget megadott határidőre vissza kell fizetni, ha ezt nem teszi meg a kártya birtokosa, magas kamatot számol fel rá a szolgáltató. Ráadásul a hitelkártya az egyik legdrágább hiteltermék, a legmagasabb THM-értékekkel rendelkezik! A Pénzügyi Navigátor egyperces kisfilmből megismerheti a tudatos hitelkártya-használat legfontosabb szempontjait, míg A hitelkártya használata és kockázatai c. Pénzügyi Navigátor füzetben részletesen utánaolvashat a hitelkártyák jellemzőinek. Így nem érhetik váratlan helyzetek, kihasználhatja a kártya előnyeit, és elkerülheti, hogy anyagi problémákat okozzon magának azzal, hogy nem megfelelően használja.

Az ünnepi kiadások karácsony után sem okoznak kellemetlen meglepetést, nem kell az újévet nehézségekkel kezdeni, ha jó előre számol az év végi nagyobb költségekkel, megtervezi a költségvetését és tartja is magát ahhoz. Ha költségvetést készít, amelyben előre kalkulál az év végi vásárlásokkal, összejövetelekkel, partikkal és egyéb tételekkel, nem érhetik váratlan kiadások. A tervezéshez hasznos tippeket ad a Tervezze meg kiadásait! c. Pénzügyi Navigátor füzet, míg a Háztartásiköltségvetés-kalkulátorral otthon, egyszerűen elvégezheti a szükséges számításokat.
Legyen előrelátó, tervezzen hosszabb távra és költekezzen megfontoltan, a tájékozódáshoz használja a Pénzügyi Navigátor tájékoztatóanyagokat! Ha segítségre szorul vagy kérdése van, személyesen is felkeresheti kollégáinkat, szakértőink díjmentesen állnak rendelkezésre az MNB ügyfélszolgálatán, vagy a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat 13 megyeszékhelyen működő irodáiban és a kitelepüléseken.

Kecskemét TV – 2017.09.19. Kiemelő – Riport Dr. Szakács Attilával

2017.09.19-én a Kecskemét TV Kiemelő című műsorának vendége volt Dr. Szakács Attila, a szolnoki Merkating Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.

Téma: A kecskeméti Ingyenes Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Iroda nyitása és az Ingyenes Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadás bemutatása.

A riport kb. 1:25-8:40 percig megtekinthető.

http://kecskemetitv.hu/s_!musorok/i_kiemelo_121/t_Kiemel%C5%91/index.html

Sajtótájékoztató a névváltozásról és az új névtábla-avatásról

Az Egyetem nevének megváltoztatásáról és az intézmény új névtáblájának avatásáról 2017. augusztus 1-jén 10.00-tól az intézmény rektora Dr. Ailer Piroska, és kancellárja Finta Zita tartott sajtótájékoztatót.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. § (18a) bekezdése szerint a Pallasz Athéné Egyetem 2017. augusztus 1. napjától Neumann János Egyetem megnevezéssel működik tovább.

A névváltoztatás előzményeként 2016-ban a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjaként létrejött új egyetem szenátusa 2017 májusában döntő többséggel javaslatot tett arra, hogy a felsőoktatási intézmény Neumann János nevét vegye fel. Az indoklás szerint az egyetem tudományos és képzési területei kapcsolódnak a magyar származású világhírű tudós tudományos-kutatási örökségéhez.

Az egyetem rektora, Dr. Ailer Piroska hangsúlyozta, hogy az intézmény számára nagy megtiszteltetés, hogy Neumann János nevét viselheti, és mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa a névadó tudományos munkásságának, eszmeiségének ápolását és tovább örökítését. Mindemellett e név nagy felelősséggel is jár, hiszen mostantól mindannyiunk számára fontos feladat lesz a tudományos, kutatási és oktató munka során a Neumann János által közvetített eszmeiség gondozása.

Az egyetem névváltoztatásának napján felavatásra került az intézmény főépületének bejáratánál található névtábla. Az elkövetkezendőkben az intézmény karain és feladat-ellátási helyein megtörténik az információs táblák cseréje.

Finta Zita kancellár beszélt az intézmény előtt álló fejlesztési célokról és tervekről. Ennek egyik fontos mérföldköve a Gazdaságtudományi Tudásközpont létrehozása volt, amelyről 2017 júniusában döntött a szenátus. Ez a Tudásközpont képezi majd az alapját a közeljövőben létrehozni kívánt Gazdaságtudományi Karnak, melynek az épülő új campus ad majd helyet.

Várhatóan 2018 szeptemberére készül el az új campus oktatási épülete, melynek kivitelezése során a legmodernebb technológiákat és a 21. század műszaki megoldásait használják. A beruházás következő ütemében felépülő igazgatási- adminisztrációs épületek, a tudástár- könyvtár és a kollégium pedig biztosítéka lesz annak, hogy az egyetem új kara által nyújtott versenyképes és színvonalas képzés a legkorszerűbb oktatási környezetben valósul meg.

Augusztus 7-ig tart a pótfelvételi eljárás, amelynek keretében tizenöt alapszakot, nyolc felsőoktatási szakképzési szakot és két mesterképzési szakot hirdetett meg az egyetem. A legnépszerűbb képzések a GAMF Műszaki és Informatikai Karon a nemrégiben elindított logisztikai mérnöki-, a gazdálkodási és menedzsment-, a gépészmérnöki- és a mérnökinformatikus szakok, a Gazdálkodási Karon pedig többek között a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing. Nyitottak még a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar által meghirdetett kertészmérnöki- és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzések is, valamint a Pedagógusképző Kar valamennyi alapképzési szakja.

A Neumann János Egyetem által pótfelvételre meghirdetett szakjairól további információk a felveteli.uni-neumann.hu oldalon találhatók!

A pótfelvételi eljárásban azok jelentkezhetnek, akik a normál felvételi eljárásban nem jutottak be egyik képzési formára sem. Az Egyetem – ahogy a többi felsőoktatási intézmény is országosan – csak önköltséges szakokat hirdet meg. Jelentkezéskor csak egy felsőoktatási intézmény egy szakja jelölhető meg.

A jelentkezést most is a felvi.hu oldalon keresztül kell benyújtani.

Kecskemét, 2017. 08. 01.

Az esemény fotó ITT érhetőek el.

 

Forrás: http://www.uni-neumann.hu/sajtotajekoztato-a-nevvaltoztatasrol-es-az-uj-nevtabla-avatasrol

Amadeus Rádió – 2017.07.25. 14 órai híradó – Riport Dr. Szakács Attilával

2017.07.25-én a szolnoki Amadeus Rádió 14 órai híradójában hallható volt egy riport Dr. Szakács Attilával a Merkating Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával.

A riportban a díjmentesen igénybe vehető Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Iroda tevékenységéről adott tájékoztatást, amely elsősorban a lakossági – biztosítási, pénzügyi, banki – problémákra segít megoldást találni.

Eredményes a „Tiszaroffi” Ösztöndíjprogram, továbbfejlesztenék

SZOLNOK A „Tiszaroffi” Ösztöndíjprogram zárórendezvényét tartotta tegnap a Pallasz Athéné Domus Animae Alapítvány és a Merkating Nonprofit Kft., beszámoltak a tanév második szemeszterének eredményeiről és tapasztalatairól.

Az ösztöndíjpályázatnak ez már a negyedik félévzáró rendezvénye volt, az elmúlt szemeszter lezárásaként több jó hírrel is szolgált az alapítvány. Elhangzott, a 2016/2017-es tanév második félévében tizenhét hallgató részesült ösztöndíjban, sokan már harmadszor nyerték el.

 

Az is kiderült, az alapítvány igyekszik folyamatosan továbblépni, fejleszteni a lehetőségeket, egy fontos újdonság a következő szemeszterben már biztosan lesz: a felsőoktatásban tanulók mellett szeptembertől középiskolások is pályázhatnak majd az ösztöndíjprogramra. A cél az, hogy minél többen tudjanak továbbtanulni, letenni a nyelvvizsgát, és így minél több fiatal a megyében, a régióban tudjon maradni.

Az ösztöndíjprogramba bekerült fiatalok köre jövőre már középiskolásokkal is bővülhet Fotó: Mészáros János
Az ösztöndíjprogramba bekerült fiatalok köre jövőre már középiskolásokkal is bővülhet Fotó: Mészáros János

Az eredmények ismertetése után a rendezvényen résztvevő hallgatóknak dr. Fülöp Tamás, a Pallasz Athéné Egyetem tudományos rektorhelyettese és dr. Földi Kata főiskolai docens tartott előadást.

Forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/gazdasag/eredmenyes-a-tiszaroffi-osztondijprogram-tovabbfejlesztenek-733648/

 

A szolnoki média is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, így egy riport is elkészülhetett Dr. Ferkelt Balázzsal, mely a 18:03 perctől veszi kezdetét.