Banki szolgáltatások

A KÖRÜLTEKINTŐ HITELFELVÉTEL SZABÁLYAI

Mennyi hitelt kaphatok? Hogyan vizsgálják a hitelképességet? Mik azok az adósságfék szabályok?

A válaszokért kattintson és olvassa el az MNB tájékoztatóját!

AMIT AZ ÁRUHITELEKRŐL TUDNIA KELL!

5 egyszerű és praktikus tipp, hogy úgy, és olyan áruhitelt válasszon, amelyet később sem fog megbánni. Érdemes kétszer is megfontolni egy áruhitel felvételét, hiszen a költségek a lakáshitelek közel tízszeresére is rúghatnak.

Sokan mondják, hogy az áruhitel a szegények hitele, melyet azonban költségei miatt pont a szegényebbek nem engedhetnének meg maguknak. Népszerűségük oka, hogy a hitelszerződés gyorsan, egyszerűen és kényelmesen,sok esetben a vásárlás helyszínén is megköthető. Egyszerűsége miatt egy hirtelen jött döntéssel hosszú időre akár több százezer forintos adósság mellett is elkötelezhetjük magunkat. Nem segíti a tudatos döntést az sem, hogy az áruházakban már nem csak az árukat, hanem a kapcsolódó pénzügyi megoldásokat is el akarják adni nekünk.

Az áruhitel részben pont azért drága, mert gyors: a folyamat nem tesz lehetővé alapos utánjárást, s ígyminden, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező felnőtt igényelhet és köthet szerződést. A termék kiszemelését követően legtöbb esetben a hitelbírálat és a szerződéskötés is nyélbe üthető a vásárlás helyszínen. A szükséges dokumentumok köre minden szolgáltató esetében hasonló: a személyazonosságot és lakcímet igazoló iratok mellett egyéb okmányokat, például adóigazolványt, bankszámlakivonatot, közüzemi számlát kell magunkkal vinni – a listáról minden szolgáltató weboldalán és a hiteligénylés helyszínein is bőséges tájékoztató található. Bizonyos esetekben még önrésszel sem kell rendelkeznünk. Ezek alapján érthető, hogy a 1-2 százezer forintos vételárat kifizetni nem tudó, ám hitelt igénylő fogyasztó kockázatos ügyfélnek számít, s így a hitel költségei is magasabbak, mint egy alapos hitelbírálat és hosszú távú szerződés esetében.

A kényelemnek, az egyszerűsített ügyintézésnek magas az ára. Áruhitelt többnyire 30-42% körüli THM-ért vehetünk fel. Ha például a lakáshitelek egyszámjegyű THM-eire gondolunk, az áruhitel költsége rendkívül magasnak tűnhet, ezért érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni, mit is takar a THM fogalma.

Mi a THM?

A THM betűszó a Teljes Hiteldíj Mutató fogalom rövidítése. A hitel teljes egy évre számított költségét mutatja meg, vagyis azt, hogy az igényelt összeggel – a tőkével – együtt milyen költség kifizetését vállaljuk a hitel felvételével (vö. 0%-os kamatú hitel). A THM nem azonos a hitel kamatával. Természetesen tartalmazza a kamatot, de további költségeket is, amelyek a hitellel kapcsolatban felmerülnek: a például az a kezelési költséget vagy lakáshitelek esetében az értékbecslés díját. A THM nem feltétlenül egyenlő a hitel teljes költségével: bizonyos költségeket ugyanis a THM nem tartalmaz, ilyen például a futamidő meghosszabbítása, az ún. prolongálás költsége, vagy a nem szerződésszerű törlesztés miatti plusz költségek. A THM számítását jogszabály határozza meg, azonban a bonyolult képlet ismerete nélkül is elég annyit tudni, hogy a THM nagysága a hitel futamidejétől, az igényelt hitelösszegtől és a törlesztés gyakoriságától függ. Az áruhitelek reklámanyagaiban gyakran a kamatot tüntetik fel hangsúlyosabban, mielőtt döntünk, érdemes a THM-nek is alaposan utána nézni. (A THM-ről bővebben a Magyar Nemzeti Bank oldalán olvashat.)

Hogy egy hitel miért lehet drága ügylet, könnyen megérthető. Aki hitelt nyújt, kockázatot vállal, annak a kockázatát, hogy a hitelt felvevő esetleg nem tudja adósságát törleszteni. Természetesen tájékozódni szeretne hitelt felvevő személy fizetőképességéről, ezért szükséges például egy áruhitel felvételéhez is a munkáltatói igazolás vagy olyan bankszámlakivonat, mellyel igazolhatjuk, hogy van munkaviszonyból származó jövedelmünk, de a kockázat ettől még fennáll, ezt pedig „beárazzák” az ilyen hiteltermékeknél is. 2015. január 1-től hatályban vannak az MNB rendeletén alapuló új adósságfék szabályok, amelyek szigorúbb hitelbírtálati, és hitelezhetőségi szabályokat állapítanak meg, de a kétszázezer forint alatti áruhitelek esetén – feltéve, hogy az adós nem rendelkezik további ilyen áruhitellel – az új szabályok nem érvényesülnek.

Mielőtt lapostévét veszünk hitelre

 A jogszabályok és a háttér elemzése helyett nézzük meg, hogy egy 40%-os THM-mel rendelkező hitelt mennyiért kapunk a banktól. Végezzünk egy gyors számolást, mennyibe is kerülne – havonta és összesen –, ha álmaink 100 ezer forintos lapostévéjét áruhitelből szeretnénk megvenni, a hitelt pedig egy év alatt visszafizetni. Ezt szerencsére minden bonyolultabb számítás nélkül, a legtöbb szolgáltató weboldalán található kalkulátorral is megtehetjük. Ha a hitel THM például 41,4%, a 100 ezer forintos hitel havi törlesztő részlete 10 004 forint lenne és a 12 hónap alatt összesen 120 048 forintot fizetnénk vissza. A fő kérdés ilyenkor az, megér-e nekünk közel 20 ezer forint többletkiadást, hogy most azonnal miénk legyen a televízió.

Nézzük a panaszokat!

A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózathoz 2014-ben is számos olyan panasz érkezett, melyben a vásárlónak ingyenhitelként árult hitelkártyákkal gyűlt meg a bajuk. A leginkább meglepő eset az volt, amikor a lapostévét vásárló ügyfélnek volt elegendő pénze, ám az üzletben 20% kedvezményt adtak, amennyiben hitelkártyát vált ki, s azzal vásárolja meg a terméket. A vásárlás után az illető meglepődve tapasztalta, hogy nem csak egy összegben előre vonták le tőle a TV árát, hanem utólag havi részletekben is. A bank tájékoztatása szerint a fogyasztó hibázott, amiért nem jelölte be az adatlapon, hogy nem havi rendszerességgel törleszt. Segítségünkkel írásban közölte a panaszát, így utólag visszakapta a jogosulatlanul levont összeget.

  1. Gondolkodjunk és számoljunk

Ha az akciós újság szerint 118 900 forint helyett most mindössze 99990 forintért miénk lehet a telefon, a notebook vagy a televízió, jusson eszünkbe a fenti példa. Az 1 éves futamidő esetén máris 120.048 forintot fizetünk ki, vagyis többet, mint a termék eredeti ára. Nem szabad tehát, hogy a „fantasztikus” ajánlatok vezéreljenek, mindig álljunk meg és számoljunk. Ezek mellett is a legfontosabb, hogy soha ne egy ajánlat alapján döntsünk.

  1. Gondoljunk a jövőre

Nem csupán a következő hónapokkal számoljunk. Ha egyéves futamidőre veszünk fel hitelt, a részleteket a jövő évi iskolakezdéskor, nyaralás tervezésekor is fizetnünk kell (ha két évben gondolkodunk, akkor a jövő évi karácsonyi ajándékok vásárlása közben is…).

  1. Önrész

Ha kisebb összeget igénylünk, kevesebbet is kell törlesztenünk, s kevesebbe fog kerülni összességében a termék megvásárlása. Gondoljuk át, van-e mód önrész, vagy a tervezettnél nagyobb önrész befizetésére.

  1. Ha már eldöntöttük, hitel kell: hasonlítsunk össze több ajánlatot!

Minden nagyobb üzletben adott a lehetőség, hogy a kiszemelt terméket akár egy áruhitellel is azonnal megvásárolhassuk. Ne engedjünk azonban rögtön a csábításnak, szánjunk időt arra, hogy összevessük a különböző lehetőségeket – a különbséggel pénzt spórolhatunk.

Ha továbbra is a fenti példát követjük, többek között ilyen ajánlatok között válogathatunk (2014. decemberi példák):

Hitel-összeg Önrész Hitel THM* Futam-idő* Havi törlesztőrészlet* Fizetendő teljes összeg Különbözet,kerekítve
100 000 Ft 0 Ft Cetelem Klasszikus hitel 41.40% 1 év 10 004 Ft 120 048 Ft 20%
2 év 5 860 Ft 140 640 Ft 41%
Auchan klasszikus konstrukció (Oney)** 33.83 % 1 év 9 724 Ft 116 688 Ft 17%
33.82 % 2 év 5 565 Ft 133 560 Ft 34%
Budapest Bank*** 41.8% 1 év 10 019 Ft 120 228 Ft 20%
41.5% 2 év 5 862 Ft 140 688 Ft 41%

*             az adatok forrása a szolgáltatók oldalának kalkulátora
**           a konstrukció nem tartalmazza a termék biztosítását
***         átutalásos vagy csoportos beszedési megbízásos fizetési mód esetén. A konstrukció nem tartalmazza a termék biztosítását.

A fenti egyszerű táblázatból tisztán látható, hogyan lehet a THM-et forintra „fordítani”. A találomra választott példáknál már az egyéves futamidejű hitelekkel is több ezer forintot takaríthatunk meg, egy kétéves futamidejű hitelnél pedig akár egy komolyabb ajándék árát is megtakaríthatjuk.

Az ördög a részletekben lakozik – tájékozódjunk a pontos feltételekről!

  • A THM különböző a törlesztési módok esetén is eltérhet (bizonyos szolgáltatók bizonyos konstrukciói). Fontoljuk meg a kedvezőbbet!
  • Ingyen hitel? Nem lehetetlen.

Valóban vannak 0%-os THM-ű hitelek, de vegyük figyelembe, hogy ezeknek speciális feltételeik vannak – például milyen maximális hosszúságú futamidő.  Az ingyenhitelek jelentős része mostanság úgy van ingyen, hogy a feltétel egy hitelkártya, melyet a hitelfelvevő nevére készítenek el. Racionális döntés lehet, ám a hitelintézetek szempontjából mindenképpen az: a többség a késedelmes visszafizetés miatt jelentős kamatot fizet hitelkártyája után, pedig senki nem úgy váltja ki, hogy késni fog. Vannak költségek, melyeket a THM nem tartalmaz. Érdeklődjünk ezekről is!

A jótanács tudatos hitelfelvevőknek tehát röviden a következő: számoljunk, számoljunk és kérdezzünk! Ha meggyőződtünk róla, hogy az álomajándék egy hitel minden költségével együtt is életünk nagy lehetősége és a törlesztő részleteket biztosan vállalni tudjuk a jövőben is, már csak a legkedvezőbb ajánlat kiválasztása marad hátra. Szánjuk rá az időt, hogy a forintra váltható különbség a mi zsebünkben maradjon!

Számolja ki hitelét!

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának oldalán – több hasznos alkalmazás mellett – hitelszámító kalkulátor is megtalálható. A hitel adatainak egyszerű bevitele után máris átfogó képet kaphatunk a várható törlesztő részletekről, az teljes visszafizetendő összegről és a törlesztésünk várható alakulásáról.

A pénzügyek világában eligazodni egyáltalán nem egyszerű feladat. Számos banki ajánlattal találkozhatunk a legkülönbözőbb élethelyzetekben. A banki szolgáltatások két köre bír a mindennapok szempontjából nagy jelentőséggel. Az egyik szolgáltatás a bankbetét, a másik a hitel. A bankbetét megtakarítási forma, amely lehetővé teszi jelenbeli pénzünk gyarapítását.  A hitel mondhatni az ellentettje, a jelenbeli fogyasztásunk terhére jövőbeli pénzünket csökkenti, tehát nem megtakarítás.

Banki szolgáltatásokról,termékekről általában

Számos pénzügyi szolgáltatással találkozhatunk fogyasztóként a magyar pénzügyi piacon, de gyakran még az is nehézséget okozhat, hogy megkülönböztessük a szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezeteket. Éppen ezért érdemes lehet a pénzügyi intézményrendszer alapjait is megismernünk, ahhoz, hogy az elérhető szolgáltatások rendszerét átlátva tudatosan tervezhessük megtakarításainkat.

A kiindulópont az, hogy pénzügyi intézmény lehet ma Magyarországon a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás. Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

Kizárólag hitelintézet jogosult:

1.betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül (ezen szolgáltatások teljes körének végzésére kizárólag bank kaphat engedélyt),
2.pénzváltási tevékenység végzésére

A bank olyan hitelintézet, amely az 1.,és 2. pontban meghatározott tevékenységeket üzletszerűen végzi. Fogyasztóként leggyakrabban az ún. kereskedelmi bankok szolgáltatásaival találkozhatunk.

Speciális bank az ún. jegybank, mely nem a hétköznapi értelemben vett banki tevékenységeket látja el. A jegybanki feladatokat hazánkban jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) látja el.

Az MNB alapvető feladatai:

  • Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
  • Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra.
  • Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.
  • Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
  • Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket,
  • Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát
  • Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.
  • Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét
  • Az MNB – a Pénzügyi Békéltető Testület útján – ellátja a fogyasztó és a pénzügyi szervezetek között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

Honnan származik a bankok haszna?

A bank haszna alapvetően az ún. kamatmarzs, ami kihelyezett hitelek kamatának és a betétgyűjtés során kifizetett betéti kamatok különbözete. Egyik oldalról tehát a bank hitelt nyújt, másrészt pedig maga is forrásokat gyűjt (mintegy maga is kölcsönhöz jut) általunk, a betétgyűjtésen keresztül. A bankok működésének létjogosultságát ebben a rendszerben az adja, hogy képes összhangba hozni a megtakarítások és hitelek keresletét és kínálatát, optimális méretekben koordinálni az ezekhez kapcsolódó folyamatokat. Egy elméleti modellben mindezt magunk is megtehetnénk kicsiben, tehát megkereshetnénk például magunk is azokat a vállalkozásokat, akiknek kölcsönre van szükségük és pénzünket ilyen formában is kamatoztathatnánk, azonban ha reálisan belegondolunk ennek a lehetősége valójában nem sokat érne, hiszen nagyon nehezen találnánk olyan vállalkozást, amely tőkeigényének kielégítése pontosan fedezhetné a mi megtakarítási igényeinket. A bankok azonban segítenek abban, hogy a termékek kereteinek meghatározásával és koordinálásával ezen igényeket összhangba hozza.
A hitelnyújtás és a betétgyűjtés ugyanakkor koránt sem meríti ki teljesen a bankok tevékenységi körét. A bankok különböző tranzakciókat teljesítenek bizonyos díjak ellenében, így például gondoljunk csak a bankautomatából történő készpénzfelvételre, a bankszámlák közötti utalásokra, vagy éppenséggel a csoportos beszedési megbízásra, amellyel egyre többen intézik távközlési vagy közüzemi számláik kifizetését. Amint látható a banki tevékenységek köre igen széles. Ami a megtakarításaink szempontjából azonban elsődleges jelentőséggel bír, az a bankbetét, mint pénzügyi termék.

Bankbetétek

A hitelintézeteknek a tevékenységük folytatásához akárcsak a piac többi szereplőjének pénzre van szüksége, hogy működhessen. Ennek megszerzése érdekében többek között betétek gyűjtésével, különböző számlák vezetésével foglalkoznak.
Betétnek nevezik a banknál kifejezetten kamat elérése érdekében elhelyezett pénzösszeget. A betétek esetében tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy mi nyújtunk „hitelt” a banknak a tevékenysége folytatásához, hiszen befizetünk egy bizonyos összeget, amelyet aztán a hitelintézet a tevékenysége során használ, például hitel nyújtására. Természetesen a pénz használatának ellenértéke van, amelyet a kamat testesít meg, amelyet a bank a betétünk után fizet meg számunkra.
Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. A betétek vezetése általában valamilyen számlán történik. Számla vezetése nélkül a pénzintézet minden esetben ún. könyves vagy okirati betét formájában a betét elhelyezéséről betéti okiratot állít ki (ezek jelentősége azonban mára mára jelentős mértékben csökkent).
A bankbetétnek két alaptípusát különböztetjük meg a látra szóló betétet és a lekötött betétet. Látra szóló betét esetében a betéti összeg lekötés nélkül kamatozik, azaz a betétes rendelkezhet az elhelyezett betéttel. Lekötött betét esetében a betétes pénzét meghatározott időtartamra leköti, majd a bank a meghatározott időtartam elteltével kamatot fizet.
Speciális megtakarítási forma a takarékbetét. A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőlegnyereménybetét esetén a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki.

Betéti kamatok

A lekötés nélkül elhelyezett pénzösszeg bármikor kamatveszteség nélkül felvehető és folyamatos pénzforgalomra van lehetőség, azonban mivel emiatt látra szólóan kamatozik, így az ekként elhelyezett pénzösszegre kapjuk a legkevesebb kamatot. Magasabb kamatért általában a pénzösszegek határozott idejű lekötésére van szükség. 
Lekötés nélküli betétjeink esetében az alacsony kamatozás miatt előfordulhat olyan helyzet is, hogy megtakarításaink egyáltalán nem gyarapodnak, mert a felszámolt számlavezetési díj meghaladja az alacsony látra szóló kamatból származó nyereségeinket. A lekötés lehet eseti jellegű, azaz egy alkalomra szóló, amikor is a futamidő végén a betét lekötése megszűnik és nem kamatozik tovább, vagy egyszerűen látra szóló betétként kamatozik tovább, egy valószínűleg jóval alacsonyabb kamat mellett.
Folyamatos lekötés mellett tőkésedő betétek esetén a betét a futamidő végén kamatokkal együtt, míg nem tőkésedő betétek esetén a kamatok nélkül kerül lekötésre (azaz csupán az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább, míg a kamatok nem kamatok legfeljebb látra szóló betétként).
Lekötött betétek esetében a kamat nagysága függ a betétösszeg nagyságától és a lekötés időtartamától. A lekötés időtartama általában egy, kettő, három, hat hónap vagy legfeljebb egy év lehet. A lekötött betéti összeg kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehető fel. Egyebekben előfordulhat, hogy a bank egyáltalán nem fizet kamatot, vagy csak a látra szóló kamatot fizeti meg.
A betét lehet fix vagy változó kamatozású, a kamatszámítás módja pedig lehet küszöbös vagy sávos.
A változó kamatozású betétek esetében a bank fenntartja a kamatváltoztatás jogát, ami a kiinduló kamatlábtól kevesebb kamat lehetőségét is magában rejti, így ezt érdemes külön szem előtt tartani. Az ún. „függő kamatozású betét” esetén a fix és a változó kamatozás sajátos kombinációjával találkozhatunk. Ebben az esetben a betétben elhelyezett összegre fizetnek egy minimális kamatot, a kamat nagyobb része pedig egy előre meghatározott jövőbeli feltétel függvénye.
Küszöbös kamatozás esetén meghatározott összeghatár felett a betét teljes összege a meghatározott kamattal kamatozik, a fix kamatozás pedig a változó kamatozással szemben a rendkívüli körülmények miatti jelentős kamatcsökkenés kockázatát zárja ki. Sávos kamatozásnál egyébként az adott összegsávra meghatározott kamat jár az adott sávba eső pénzösszegre.
A fogyasztóra nézve általában a legelőnyösebb a fix kamatozású küszöbös számítási módú kamatozás.
Devizabetétek esetében a kamatfeltételek mellett érdemes számolnunk az árfolyam lehetséges változásaira is a szerződés aláírása előtt! Az árfolyamváltozás folytán ugyanis a kamatváltozástól függetlenül is keletkezhet nyereségünk vagy éppen veszteségünk.

EBKM – Egységesített betéti kamatláb mutató

A hitelintézetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania. Az EBKM számítása minden banknál egységes módon történik. Az EBKM a kamat mellett azért fontos információ, mert azokat a költségeket és jutalékokat is figyelembe veszi, amelyek egyébként a kamattól várt hasznunkat csökkentik. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy megmutatja a betét nettó várható hozamát.
Előfordulhat, hogy a hitelintézet által megjelölt EBKM magasabb, mint a hitelintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb, mert míg a kamatlábakat általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 napra vonatkoztatva mutatja a várható kamatokat.

Betétbiztosítás

Valamennyi hitelintézet köteles belépni az Országos Betétbiztosítási Alap tagjai közzé.  Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban kártalanítást fizet. Az Alap által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.
A kártalanítás kifizetése során az OBA a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra és a betétes betétje után az így kapott forintban meghatározott összegig fizet kártalanítást. A betétbiztosítás kiterjed a betéti kamatokra is, azonban nem jelenti azt, hogy a százezer eurós összeghatár feletti kamatok külön kerülnének megfizetésre. Ebből a szempontból a százezer eurós kifizetési limit tehát az abszolút kifizetési határösszegnek tekinthető.

Babakötvény (forrás: Magyar Államkincstár)

Életkezdési támogatás és Start számlaA Magyar Állam támogatást nyújt a fiatal felnőttek önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából minden, 2005. december 31. napját követően született gyermek részére.Az életkezdési támogatás – más néven Babakötvény – igénylésére nincs szükség, a Kincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatás összegét. Erről postai úton értesítést küld.

A számlán elhelyezett összeget – egészen a gyermek nagykorúságáig – a Kincstár évenként növeli az ötéves futamidejű állampapírok hozamával. Az így felhalmozott megtakarítást a 18. életévét betöltött gyermek veheti fel és azt jogszabályban meghatározott célokra – többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra – fordíthatja.

A Babakötvénnyel kapcsolatban további információkat honlapunk Babakötvény menüpontjában vagy ahttp://www.babakotveny.info/ internetes oldalon található Babakötvény portálon olvashat.

A gyermek bármelyik szülője, törvényes képviselője, vagy a gyermek hozzátartozója Start- értékpapír számlát nyithat a gyermek részére az állam által nyújtott életkezdési támogatás és elért hozamok összegének további befizetésekkel történő gyarapítására. Az egyéni befizetésekre az állam évente további támogatást nyújt, ezzel is ösztönözve a hosszú távú megtakarítási szándékot.

A Start-értékpapírszámla nyitás előnyei:

  • Évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft állami támogatás jár(gyermekvédelmi kedvezményre jogosult esetén az állami támogatás 12%, de maximum 12.000 Ft).
  • Az életkezdési támogatás összege a hozamokkal együtt állampapírokban helyezhető el, mely amagyar állami garancia miatt hosszú távon is biztonságos befektetés.
  • A számlán nyilvántartott, lejáró értékpapírok esedékes tőke és kamat összege, valamint az állami támogatások és befizetések a Kincstár által forgalmazott állampapírokba újra befektethetők.
  • A számla vezetéséért, a megbízások teljesítéséért és a kifizetésért a Kincstár semmilyen díjat nem számít fel.
  • A gyermek 18. életévének betöltéséig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól.
  • WebKincstár szolgáltatásunk segítségével ügyeit kényelmesen – akár otthonról is – intézheti.

Újdonság, hogy már a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is nyitható Start-számla.

Amennyiben Start-értékpapír számlát kíván nyitni, kérjük, keresse fel a Magyar Államkincstár bármelyÁllampénztári Irodáját.

Megtakarításaink és a hitelek

Elhatárolási kérdések: hitel vagy kölcsön

Mindenek előtt különbséget kell tennünk a hétköznapi értelemben szinonimaként használt kölcsön és hitel között. Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Kölcsönszerződés alapján pedig a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
A hitelszerződés jogi értelemben tehát csak a hitelkeret fenntartását jelenti, míg a tényleges pénzösszeg folyósításának alapja maga a kölcsönszerződés. Az adós a kapott pénz használatának ellenértékeként kamat fizetésére köteles.

A hitel nem megtakarítás!

Fontos szem előtt tartanunk, hogy a hitel nem megtakarítás! A pénzünk hirtelen gyarapodhat egy-egy kölcsön folytán, azonban ez nem jelenti azt, hogy a pénzünk jövőértéke gyarapodna. Sőt a hitel esetében a jelenbeli fogyasztásunk javára mondunk le a jövőben megszerzendő vagyoni javaink terhére. Minden egyes esetben, amikor hitelszerződést kötünk, gondoljuk végig azt, hogy a pénzt nem ingyen kapjuk, a használat árát meg kell fizetnünk (ez lesz maga a kamat és az egyéb költségek).
Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor más módon nem tudjuk az életvitelhez szükséges forrásokat biztosítani. Tipikusan ilyen a pályakezdők esete, ahol is a lakásvásárlás korábbi jövedelem hiányában sokak számára csak megvalósíthatatlan álom volna hitellehetőség nélkül. Azonban alternatívák ebben az esetben is vannak, így az előző példánál maradva megtakarítási lehetőségként a hitel mellett gondolhatunk például a lakáselőtakarékosságra. A hitelekkel kapcsolatban pedig egy fontos tudni való van, az hogy kritikus élethelyzetekben funkcionálisan soha nem lehet megoldás, így például ha nincs pénzünk tűzifára, ne vegyünk fel lehetőleg hitelt, még ha kapunk se, mert könnyen végeláthatatlan adósságspirálba kerülhetünk, ahonnan szabadulni majdhogynem lehetetlen. Ezen szürreális élethelyzet megelőzésére érdemes saját gondolkodásmódunkat is alaposan átértékelni és megtakarításaink tudatos tervezésébe kezdeni, hogy szükség esetén ne a hitel legyen az egyetlen lehetséges megoldás.
Ha a hitelfelvételt követően javul anyagi helyzetünk és a hiteltől szabadulnánk, úgy érdemes tudni, hogy bár lehetőség van rá, ugyanakkor érdemes az előtörlesztéssel, valamint a végtörlesztéssel vigyázni, ugyanis a bank erre az esetre is jelentős díjakat számolhat fel. Kezdeményezésük előtt nézzük meg pontosan, hogy ezeknek milyen a hitelszerződésben is rögzített díjai vannak.

Egyes terméktípusok és alapvető jellemzői

Folyószámla hitel
: A bankkal kötött szerződés alapján a folyószámlánkon meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartásán keresztül jelenik meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a folyószámlánk egyenlege negatív is lehet, amikor is a bank a rendelkezésre álló hitelkeretünk terhére teljesíti az általunk kezdeményezett kifizetést. A szerződéskötés feltétele a folyószámlára utalt fix jövedelem szokott lenni, A hitel futamideje rövid, fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a pénz használatának ellenértékét, a kamatot minden esetben meg kell fizetnünk, tehát ha nem szükséges a hitelkeretet lehetőleg ne használjuk ki, a hitelkeret nem megtakarítás. Amennyiben a számlára befizetés érkezik, úgy a pénzösszeg elsődlegesen a hitel törlesztésére kerül felhasználásra.
Hitelkártya szerződés: A hitelkártya tulajdonképpen egy speciális bankkártya. A vásárlásaink során a bank egy hitelkeret terhére kezdeményezésünkre kölcsönt nyújt nekünk. A felhasznált hitelkeret teljes összegének visszafizetéséről érdemes a türelmi időszak végéig (hitelkeret feltöltése) gondoskodnunk, mert ennek elmulasztása esetén a bank igen magas hitelkamatot kezd felszámolni a vásárlás időpontjától. A hitelkártyával történő készpénzfelvételt pedig lehetőleg kerüljük, mert általában magas díja van és a bank a tranzakció napjától kezdve hitelkamatot számíthat fel. A hitelkártya használatának elsődlegesen az az előnye, hogy a bank pénzét kamatmentesen használhatjuk néhány hétig, amennyiben a visszafizetés feltételeit pontosan betartjuk (természetesen egyéb költségek ekkor is lehetségesek).
További részletek a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ honlapján, a szolgáltatók ajánlatait összehasonlíthatja a Hitel- és lízingtermék választó programmal.

Áruhitel: A legszélesebb körben hozzáférhető fogyasztási hitelek, amelyeket egy vagy több áru egyidejű megszerzésére használhatunk (azaz jelen áruszükségleteinket jövőbeli jövedelmünk terhére elégíthetjük ki). Fontos figyelni a hitel esetében a THM-re ugyanis ez rendkívül eltérő lehet. Az alacsony THM esetén is lehetnek a hitelnek buktatói, tipikusan az, hogy a kedvezményes konstrukció csak nagyon rövid futamidő esetén, vagy csak a hitel meghatározott részére érvényes.

Személyi kölcsön: Szabad felhasználású hitel, amely esetében a bank nem vizsgálja azt, hogy mire fogjuk a kért pénzt költeni. Emiatt természetesen a konstrukció a bank számára is nagyobb bizonytalanságot jelent, így a pénz használatának ellenértéke, a fizetendő kamat is magasabb lesz. A személyi kölcsön tehát céljában (az áruhitelekkel szemben) nem konkrétan meghatározott, nem egy konkrét árut, hanem pénzt kapunk kézhez. A futamidő eltérő lehet, azonban általában jóval hosszabb, mint az áruhitelek esetében. Fontos szem előtt tartani, hogy a kamaton felül a bank egyéb költségeket is felszámolhat, így a könnyen szerzett pénzzel óvatosan bánjunk.
Jelzálog hitelek: A jelzáloghitelek legelterjedtebb megjelenési formája a lakossági hitelezésterén a lakáskölcsön. A lakáscélú felhasználás egyébként a maga nemében is sokrétű lehet, így vásárlástól a felújításig, bővítésig a legszélesebb spektrumon. A lakáskölcsön fedezetét képezi a jelzálog tárgya, az ingatlan. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Amennyiben nem tudjuk fizetni a tartozásunkat, úgy a bank követelése erejéig a zálogtárgyból kereshet kielégítést. Ennek a gyakorlati formája végső soron a lakóingatlan elárverezése. Fontos, hogy lakáskölcsön felvétele előtt gondosan és hosszútávra mérlegeljük teherbíró képességünket; amennyiben pedig jelenbeli fogyasztásunk lehetővé teszi, úgy törekedjünk megtakarításaink gyarapítására a jövőbeli kellemetlenségek megelőzésére. A jelzáloghiteleknek természetesen nem a lakáshitelek jelentik az egyetlen megjelenési formáját. A jelzáloghitel lehet például nagyon hosszú futamidejű szabad felhasználású hitel is (ezek előnye a személyi kölcsönhöz képest, hogy a biztosítékként funkcionáló zálogjog miatt a bank kockázatának csökkenésével kedvezőbb kondíciókat biztosít).

Teljes hiteldíj mutató (THM)

A THM egyéves időszakra vetített százalékos érték, és mint ahogyan a neve is jelzi, a hitel teljes díjátmutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költséget tartalmaz, amelyet a pénzügyi intézménynek a tőkén felül fizetnünk kell. Minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj, vagyis annál olcsóbb a kölcsön.

Milyen költségeket tartalmaz a THM?

A THM tartalmazza a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező előírja.

Ezek különösen az alábbiak:

  • a kamat,
  • a kezelési költség,
  • a hitelbírálati díj,
  • az értékbecslési díj,
  • lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díj,
  • a hitelközvetítőnek fizetendő díj,
  • az ingatlan-nyilvántartási eljárás díj,
  • a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, amennyiben a számla vezetését a hitelező előírja,
  • biztosítási és garancia díj, kivéve, ha a jelzáloghitelhez vagyonbiztosítás szükséges.

A THM kiszámításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitel a szerződésben foglaltaknak megfelelően (pl. az adott futamidő alatt) teljesül.

THM ugyanakkor nem tartalmazza:

  • a késedelmi kamatot,
  • a hitel futamideje meghosszabbításának (prolongálás) költségét,
  • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

  • a közjegyzői díjat,

  • kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint

  • a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

A THM feltüntetésének módja

A jelzáloghitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban

  • feltűnően meg kell adni a THM értékét, vagy

  • a THM értékének jól érthetően el kell hangoznia (pl. rádiós reklámban),

ha abban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás.

A fogyasztási hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a THM-et minden esetben feltűnően meg kell adni.

A felszámítható kamatok és a THM lehetséges maximuma

A hitelező a THM értékének kiszámításakor nem veheti figyelembe a kedvezményes kamatot és díjat, függetlenül attól, hogy egy meghatározott időtartamra vagy összegre eltérő kamatot és/vagy díjat számít fel.

Fontos tehát részletesen megismerni a hitel teljes futamidejére meghatározott kamatot és ellenőrizni azt is, hogy milyen feltételek mellett kaphatunk kedvezményt!

A THM mértékének maximuma a pénzügyi szolgáltatókkal kötött szerződésekben

2012. áprilistól életbe lépő törvényi változások maximalizálják az egyes hitelügyleteknél a THM mértékét, így csökkentik az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket az egyes hitelszerződéseknél.

A jogszabályok értelmében tehát 2012. április 1-jét követően pénzügyi szolgáltató (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás) a fogyasztóknak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelyben a THM meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

Ettől a törvény néhány esetben eltérést enged, így

  • a hitelkártya-szerződések  

  • a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá

  • a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint

  • a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében. 

Ezeknél a konstrukcióknál a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A gépjárműhitelek esetében a szigorúbb, általános korlát az érvényes.

Jó ha tudja, hogy….
a változó kamatozású hitelek esetében a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát, a devizaalapú jelzáloghitelek esetében pedig az árfolyamkockázatot sem tartalmazza.

Mire figyeljünk még?

Fontos, hogy a kölcsön feltételét ne csak a THM alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegretörlesztőképességünket is, vagyis azt, hogy tudjuk-e majd fizetni a kölcsön részleteit több hónapon, éven keresztül! Gondoljunk arra, hogy tíz-húsz év alatt megváltozhatnak a körülményeink, elveszíthetjük az állásunkat, kedvezőtlen változás állhat be az anyagi helyzetünkben! Ezért törekedjünk arra, hogy mindig legyenek tartalékaink.

(Forrás: MNB – Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ)

NEM HITEL/KÖLCSÖN, de a hirdetés, vagy a szóbeli tájékoztatás alapján annak tűnhet – a FOGYASZTÓI CSOPORTOK

Magyarországon a hatályos szabályok értelmében tilos fogyasztói csoportot létrehozni, és tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni! Korábban jelentős fogyasztóvédelmi kockázatot jelentettek fogyasztói csoportok szervezői által közzétett reklámok. Jogi értelemben ez a sajátos vásárlási társulás nem minősül a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltatásnak, a fogyasztói csoport fogalma, a működésükre vonatkozó korlátozások a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (Fgytv.) találhatók meg.

A fogyasztói csoportok szervezői által megjelentetett megtévesztő reklámok alapján a fogyasztók gyakran úgy gondolhatták, hitellehetőséget találtak, ezért a megtévesztésre alkalmas (szolgáltatás megjelenítése a hirdetésben úgy, hogy az összekeverhető a hiteltermékekkel) reklámok miatt a Gazdasági Versenyhivatal számos esetben alkalmazott bírságot is. Nagyon fontos, hogy első sorban nem a reklámok, vagy a szóbeli tájékoztatás az irányadó vita esetén, hanem a felek között létrejött írásos szerződés.

Amire érdemes figyelni:

  • a fogyasztói csoportba való belépéskor általában regisztrációs összeget és bizonyos mértékű “előtörlesztést” kérnek, az “előtörlesztés mértékének nagyságától teszik függővé, hogy milyen gyorsan történik meg a “kiutalás”,
  • a szerződések nem tartalmazzák, hogy pontosan mikor és mekkora összeget fog megkapni az igénylő (mivel a szerződés nem is erre, hanem valamilyen dolog megvásárlásának a lehetőségére köttetett),
  • a szerződések nem tartalmazzák a THM törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeinek felsorolását,
  • mivel nem hitel, nem történik meg a fent részletezett hitelképességi, hitelezhetőségi vizsgálat sem, vagy arra csak látszólag kerül sor,
  • a szerződések általában vásárlói jog, ingó dolog megszerzéséhez nyújtott finanszírozás, stb. meghatározásokat tartalmaznak, de nincs bennük konkrétan az, hogy ez egy hitelszerződés,
  • előfordul, hogy a szerződés megkötésekor siettetik az ügyfeleket, az igénylők nagy számára, vagy egyéb körülményre való hivatkozással megnehezítik a szerződés nyugodt és részletes átolvasását, (ilyen helyzetben soha semmit ne írjon alá!)
  • a vállalkozás, akivel a fogyasztó a szerződést megköti (aki a szerződésen fel van tüntetve) nem szerepel a fenti adatbázisokban, vagy ha szerepel is, nem pénzügyi jellegű szolgáltatásra vonatkozó szerződést ad át aláírásra az ügyfélnek.
  • a hirdetések visszatérő eleme, hogy BAR listásoknak (ez ma már KHR lista), nyugdíjasoknak is igénybe vehető a szolgáltatás. (pl.: “Nem segítenek a bankok? Itt a megoldás, BAR listásoknak és nyugdíjasoknak is”)

Aki pénzhez, hitelhez szeretne jutni, annak a fogyasztói csoport nem az igényeinek megfelelő döntés, mert az nem pénzügyi szolgáltatás, NEM NYÚJT, NEM IS NYÚJTHAT HITELT/KÖLCSÖNT.

Ha a kifejezett törvényi tiltás ellenére ilyen ajánlattal találkozik, ne dőljön be! Nem fog hitelt kapni, hanem egy fogyasztói csoport tagja lesz, ahol a vásárlói jog megszerzése számos körülménytől függ, szerencseelemet tartalmaz a szerződés, és elállás, felmondás esetén is bizonytalan, hogy mikor jut hozzá a már teljesített befizetéseihez.

A GVH tematikus oldalát – “Ne dőljön be!” – itt érheti el.

Ha valóban hitel-, vagy lízingtermék igénybevételét tervezi, használja az MNB Hitel- és lízingtermék választó programját, ahol garantáltan legálisan működő, megbízható pénzügyi szolgáltatók termékei közül válogathat, azokat össze is hasonlíthatja, és a program segítségével az Ön számára legkedvezőbb lehetőséget is megtalálhatja.

2014 január 1-jén jelentős változások léptek életbe a fogyasztói csoportok szervezésével, működésével kapcsolatban!

2012. január 1-től már érvényesült egy részleges korlátozás, új fogyasztói csoportot nem lehetett szervezni, 2014. január elsejétől azonban tovább szigorodtak a szabályok:

  • Tilos fogyasztói csoportot létrehozni.
  • A tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis.
  • Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a – szerződés felmondással történő megszüntetése következtében – kieső fogyasztó helyére vehető fel.
A már meglévő csoportok szabályozása:2014. január 1-jén hatályba lépett egy kormányrendelet (530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a fogyasztói csoportokról), amely részletes előírásokat fogalmaz meg a meglévő csoportok működésével kapcsolatban. Néhány ezek közül:A 2012. január 1-jét megelőzően létrehozott fogyasztói csoportot (a továbbiakban: fogyasztói csoport) működtető vállalkozás köteles tevékenységének folytatását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – 2014. január 31. napjáig bejelenteni.A fogyasztói csoportot működtető vállalkozás a bejelentéssel egyidejűleg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részére elektronikus úton megküldi

  • a fogyasztói csoportnak a fogyasztói csoportban való részvételre irányuló szerződésben (a továbbiakban: szerződés) meghatározott működési időtartamát,
  • a szerződések számát,
  • az egyes szerződések szerint rendszeres időközönként a tag által teljesítendő befizetések összegét, külön megjelölve a szerződés szerint a fogyasztói csoportot működtető vállalkozást megillető díjat, valamint a tag által meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordítható összeget,
  • a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére lehetőséget szerzett és a ténylegesen tulajdonjogot szerzett tagok számát,
  • a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordított összeget és
  • a szerződés megszüntetésére irányuló felmondások számát.

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.